Rövid válaszunk: Igen, a vakcinák életveszélyesek lehetnek, mint ahogy azt a lakosság egyes csoportjainak többlethalálozási adatai is alátámasztják (sportolók, állapotos nők, magzatok, idősek). A Nature-ben 2024 január 24-én jelent meg a cikk. Szerzői: Dimitrios Bitounis, Eric Jacquinet, Maximillian A. Rogers & Mansoor M. Amiji.
Szépséghibája a dolognak, hogy a cikk fizetős, tehát a tudományos gépezeten kívül kevés embert fog elérni. És ugyancsak a tájékoztatási gépezet perfiditását mutatja, hogy míg pánikkeltő, oltáspromóciós Nature vagy a Science cikk esetén a főáramú médiagépezet versengve tölcsérezi az üzenetet a fogyasztók agyába ezen tudományos forrásokra hivatkozva, addig ilyen esetben kivétel nélkül néma marad a tömegtájékoztatás.
De sebaj, honlapunk saját eszközeivel igyekszik az űrt pótolni. Először közreadjuk a szabadon elérhető absztrakt fordítását, majd linkeljük Dr. Lidiya Angelova ismertetését a Nature-ben megjelent tanulmányról, amely az ő substack-oldalán jelent meg. Az ismertetést átvette az Exposé is.
Következzék tehát az
| Absztrakt
A lipid nanorészecskékkel formulázott mRNS olyan átalakító technológia terméke, amely világszerte lehetővé tette a 2019-es koronavírus betegség (COVID-19) elleni vakcina több milliárd adagjának gyors kifejlesztését és beadását. Az mRNS-gyógyszerek és vakcinák elfogadhatatlanul magas toxicitásának elkerülése azonban kihívást jelent. A lipid nanorészecskék szerkezeti összetevői, az előállítási módszerek, a beadás módja és a komplexált mRNS-ekből előállított fehérjék mind-mind toxicitási problémákat vetnek fel. Az alábbiakban ezeket az aggályokat tárgyaljuk, különös tekintettel arra, hogy az mRNS és a lipid nanorészecskék sejttropizmusa és szöveti eloszlása hogyan vezethet toxicitáshoz, valamint lehetséges reaktogenitásukhoz.[1] A fehérjepótló és génszerkesztési terápiák, valamint a vakcinák mRNS alkalmazásaiból származó káros eseményekre összpontosítunk, nyomon követve a közös biokémiai és sejtes útvonalakat. A célzott hatékonyság szűrésére és a célon kívüli toxicitás kockázatmentesítésére használt meglévő modellek és eszközök – beleértve az in vivo és az új generációs in vitro modelleket – lehetőségeit és korlátait is megvitatjuk. |
Lidiya Angelova az alábbiakban ismerteti a tanulmányt:
(Itt Lidiya Angelova elemzése szerepelt. Reklamációja nyomán ezt eltávolítottuk.)
Kérjük, az ismertetésért látogasson el a szerző oldalára!
Link fent.
És egy link, mi a baj a tudománnyal és lektorálással (peer-review).
Itt végződik Lidiya Angelova ismertetése.
Közzétevő: A tanulmány alapjaiban nem kérdőjelezi meg sem a számítógépes programmal megalkotott vírusok tényleges létezését, sem a vakcinák hatásosságát ellenük.
Ilyeneket olvashatunk benne:
„Az mRNS-technológia alkalmazása számos előnyt kínál a hagyományos vakcina- és gyógyszerfejlesztéssel szemben, beleértve a rövid gyártási időt és az alkalmazások sokszínűségét az mRNS-szekvencia egyszerű megváltoztatásával.
A bivalens vakcinák kiváló semlegesítő antitestválaszt váltanak ki az omikron ellen az eredeti vakcinához képest.”
Huh! Ez tényleg így áll a cikkben. Úgy tűnik, bármiféle bírálatot is csak úgy szabad halkan elsuttogni, ha az ember előtte megteszi a kötelező hajlongást a kovid Gessler-kalap előtt.
Hivatkozás:
[1] Reaktogenitás: az oltóanyag azon képessége, hogy gyakori, „várható” mellékhatásokat, különösen túlzott immunológiai válaszokat és kapcsolódó jeleket és tüneteket idézzen elő, beleértve a lázat és a karfájdalmat az injekció beadásának helyén. (Wikipédia)
2024. március
Közzéteszi:
Király József
