A Defendernek rendelkezésére áll a CDC belső levelezése, mely szerint a csecsemőknek Beyfortus-t adtak, amely az AstraZeneca és a Sanofi által gyártott nirsevimab márkaneve.
Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2023 júliusában hagyta jóvá a gyógyszert, a CDC pedig 2023 augusztusában ajánlotta 8 hónaposnál fiatalabb csecsemőknek vagy magas kockázat esetében legfeljebb 24 hónapos csecsemőknek.
A gyógyszer klinikai vizsgálatai során 12 csecsemő halt meg, de az FDA szóvivője azt mondta a CNBC-nek, amikor a gyógyszert jóváhagyták, hogy „úgy tűnt, hogy egyik haláleset sem kapcsolódik a nirsevimabhoz”.
[Közzétevő: ennyit a jóváhagyási eljárások színvonaláról. Ízlelgessük a mondatot: Úgy tűnt, hogy egyik haláleset sem kapcsolódik a nirsevimabhoz.]
Miután a CDC ajánlotta a gyógyszert, kibővítette a 2024-es gyermekkori oltási ütemtervet, és fölvette a nirsevimabot azoknak a csecsemőknek, akiknek anyja nem kapta meg a terhesség alatt az RSV vakcinát – amelyet szintén nemrégiben hagytak jóvá.
[Közzétevő: Tehát, ha a várandós nőnek sikerült elkerülni a „védőoltást”, a gépezet gondoskodott róla, hogy a csecsemőt utolérje a végzetes lövés.]
A CDC gyermekkori immunizálási ütemterve felsorolja a CDC által ajánlott oltásokat a gyermekek számára születéstől 18 éves korig. A gyermekorvosok és más klinikusok általában arra használják az ütemtervet, hogy ajánlásokat tegyenek a szülőknek, az iskolák pedig az oltási követelmények meghatározására.
A monoklonális antitestek technikailag nem vakcinák. A vakcinák stimulálják az egyén immunrendszerét, hogy immunválaszt váltson ki. A monoklonális antitestek olyan fehérjék, amelyeket laboratóriumban klónoznak, mint az antitestek, és antigéneket keresnek a szervezetben, hogy elpusztítsák őket, akárcsak az emberek saját antitestjei. (A Cleveland Clinic közlése).
Amikor a CDC kibővítette a 2024-es oltási ütemtervet, megváltoztatta a menetrend leírását „vakcinákra és más immunizáló szerekre„, mielőtt az RSV monoklonális antitesteket hozzáadta volna a listához.
Még a szakemberek is zavarban vannak a csecsemők RSV-oltásával kapcsolatos bejelentésekkel kapcsolatban
Ha az emberek oltási mellékhatásokat tapasztalnak, jelenthetik azokat a CDC-nek a VAERS segítségével, amely egy passzív felügyeleti rendszer, amely bárki számára elérhető – beleértve az orvosokat, más oltási adminisztrátorokat és a nyilvánosságot – a nemkívánatos események jelentésére.
A CDC más rendszerekkel is rendelkezik a vakcina biztonságosságának ellenőrzésére. A COVID-19 és a felnőtt RSV vakcinákat a V-safe rendszeren keresztül, egy másik önkéntes jelentési rendszeren keresztül, a legtöbb vakcinát pedig a Vaccine Safety Datalink (VSD) segítségével követi nyomon, amely elemzi az egészségügyi adatokat, gyakran kivizsgálva a VAERS-ben eredetileg felvetett aggályokat.
A CHD (Defender) által megszerzett és a CDC által a tanácsadó bizottságnak jelentett belső e-mailek szerint azonban a CDC nem ellenőrzi a nem vakcinák által okozott mellékhatásokat. Az FDA azt javasolja, hogy ezeket jelentsék a MedWatch-nak, az FDA nemkívánatos események jelentési rendszerének.
Ez azt jelenti, hogy az immunizálási ütemtervben szereplő összes orvosi kezelésből származó nemkívánatos eseményeket nem ugyanazon a rendszeren keresztül figyelik. Ez zavart okozhat, még az egészségügyi szakemberek körében is, akik a monoklonális antitesteket vakcinaként kezelik.
Például még a CDC munkatársai is belső e-mailekben „RSV (Sanofi Pasteur) vakcinának” nevezték a monoklonális antitesteket.
Albert Benavides adatelemző és VAERS-szakértő elmondta, hogy ez kihívást jelent azok számára is, akik nirsevimab mellékhatásokat akarnak jelenteni, mivel a VAERS-nek nincs erre vonatkozó kategóriája, így az emberek „ismeretlen vax típusként” nyújtották be állításaikat, vagy a meglévő RSV vakcinák egyikét választották, amelyek teljesen más anyagok.
A bejelentések kiértékelése során így előfordulhat, hogy azok felett elsiklanak, rossz helyre továbbítják őket, ahelyett, hogy továbbítanák az FDA MedWatch rendszerébe.
A CHD által megszerzett e-mailek alátámasztják a Benavides állításait, miszerint a felnőttek számára engedélyezett RSV vakcina összetéveszthető a csecsemők számára engedélyezett RSV monoklonális antitestekkel.
Például Carol Ennulat, a VAERS projekt koordinátora március 21-én e-mailt küldött Pedro Moro-nak, M.D., M.P.H.-nak, aki a csecsemők téves RSV oltási vizsgálatát vezette, tájékoztatva őt, hogy az egyik csecsemő – egy 1 hónapos kislány Texasban – meghalt, miután megkapta az „RSV (Sanofi Pasteur) vakcinát”, amely valójában a Beyfortus, a monoklonális antitest.
[Közzétevő: Nehezen értelmezhető szöveg az eredeti angolban. Ha jól értjük, a VAERS koordinátor a csecsemők számára jóváhagyott Beyfortus által okozott csecsemőhalált jelentette be, csak éppen tévesen felnőtteknek szánt vakcina által okozott halálesetet jelentett.]
Elmondta Moronak, hogy a kisbabát tévesen osztályozták, és ezért tévesen a felnőtt RSV projekthez rendelték.
[Közzétevő: ez is zavaros. Ránéztek a csecsemőre és felnőttnek vélték?]
Moro továbbította az e-mailt másoknak, és azt mondta, hogy az FDA nyomon követi a nirsevimab jelentéseket, ezért nem szabad lépéseket tenniük a jelentéssel kapcsolatban.
Másnap egy második e-mailben az Ennulat tájékoztatta Moro-t, hogy egy második csecsemőhalált – egy 27 napos New York-i fiút – tévesen minősítettek úgy, hogy megkapta a Pfizer Abrysvo vakcina beadása után halt meg.
[Közzétevő: Nem sok ez egy kicsit a csecsemők téves minősítéséből? Nem egyszerűen arról van szó, hogy az oltóanyag halálos méreg, de ezt valahogyan el kellett tussolni?]
„Az ügyet tévesen minősítették” – írta Ennulat. Bár a mondatot, amely jelezte, hogy milyen gyógyszert kapott, kitakarták, hozzátette: „Feltételezem, hogy az FDA ezt követi”, ami azt jelezné, hogy a csecsemőnek beadott, majd a VAERS-nek jelentett gyógyszer valószínűleg szintén nirsevimab volt.
500 oldalnyi FOIA dokumentum – nagyrészt szerkesztve (cenzúrázva)
A CDC kutatói májusban publikáltak egy cikket a Pediatrics-ban, amely arról számolt be, hogy legalább 34 csecsemő tévesen kapta meg az RSV vakcinát – amelyet a Pfizer vagy a GSK készített, és amely felnőttek számára volt engedélyezve -, és egyikük kórházba került.
A tanulmányban azonosított 2 év alatti gyermekek közül harmincegy, akiket 2023. augusztus 21. és 2024. március 18. között tévesen oltottak be, 8 hónaposnál fiatalabb volt. Hét jelentés számolt be nemkívánatos egészségügyi eseményekről, beleértve a lázat, hányást, köhögést és az injekció beadásának helyén fellépő duzzanatot.
Egy csecsemő a GSK RSV vakcina beadását követő 24 órán belül kardiorespiratorikus leállás miatt kórházba került. A csecsemőnek veleszületett szívbetegsége volt, és a VAERS-jelentés idején kórházba került.
Amikor a cikk megjelent, a The Defender együttműködött Benavides-szel, és legalább két másik csecsemőt azonosított a VAERS rendszerben, akik állítólag RSV oltást kaptak, és az oltás után néhány órán belül meghaltak.
A Defender egy sor e-mailben kereste meg a CDC-t, és megkérdezte, hogy miért nem vonták be a csecsemőket a tanulmányba, de a CDC nem volt hajlandó részleteket közölni a jelentésekkel kapcsolatos ismereteiről.
A hatóság csak annyit közölt, hogy a VAERS jelentései tévesek voltak – egyik csecsemő sem kapta meg az oltást.
Válaszul a CHD FOIA kérelmet nyújtott be a CDC-hez a két jelentéssel kapcsolatos kommunikáció iránt.
A CDC nemrég válaszolt a kérésre, és 556 oldalnyi nagyrészt szerkesztett válaszanyagot küldött. A szerkesztések közé tartoztak a The Defender által a CDC-nek küldött e-mailek részletei és az ügynökség válaszai – amelyek nyilvánvalóan már a birtokában voltak.
A dokumentumokban szereplő két, nagyrészt szerkesztetlen e-mail azonban a csecsemők halálára vonatkozott.
A CDC tanácsadó bizottságának ülésén nem említik a csecsemőhalált
A CDC vakcina tanácsadó bizottságának június 26-28-i ülésének utolsó kutatási bemutató ülésén az RSV munkacsoport bemutatta a nirsevimab adatait, kiemelve annak hatékonyságát – mennyire jól megelőzi a betegségeket valós körülmények között – a biztonsági kérdések korlátozott megvitatásával.
A CDC a prezentációban arról számolt be, hogy a jogosult csecsemők 41% -a 2024 márciusától megkapta a nirsevimab lövést, a szülők 24% -a jelezte, hogy mindenképp beadatja a lövést gyermekei számára, 23% -uk pedig jelezte, hogy valószínűleg beadatja, vagy bizonytalan. Tizenkét százalékuk jelezte, hogy soha nem adná meg a gyermekének az oltást.
Az ügynökség azt is elmondta, hogy találkozik a gyártókkal annak biztosítása érdekében, hogy a következő évre növeljék a termelést, miután tavaly hiányt jelentettek a gyógyszerből.
A bizottság különböző megfigyelési vizsgálatokból származó különböző hatékonysági számokat mutatott be. Összességében a valós adatok azt mutatták, hogy a lövés „jóval 50% felett” hatékony volt az RSV-fertőzés ellen. A bizottság tagjai szerint ez megfelel az Európában megjelent szakirodalomnak, amely 70-89% -os hatékonyságot talált a kórházi kezelés és 55-88% -os sürgősségi látogatások ellen.
Azt mondták, hogy a megfigyelési adatok azt mutatják, hogy a védelem időtartama ismeretlen.
A nirsevimab biztonságosságáról szóló előadásban a CDC Dr. Jefferson Jones személyében tájékoztatta a bizottságot, hogy a VAERS nem az elsődleges rendszer a gyógyszer biztonságosságának ellenőrzésére, mivel ez nem vakcina, így az adatokat korábban nem mutatták be. Ehelyett azt mondta, hogy a nemkívánatos eseményeket jelenteni kell a MedWatch-nak.
Az aznapi eseményeket jelentik a VAERS-nek, mondta, majd az FDA felülvizsgálja.
Áttekintette azonban a VAERS-nek jelentett nemkívánatos eseményeket.
Jones szerint a leggyakrabban jelentett nemkívánatos események az RSV áttöréses fertőzései voltak. Azt is elmondta: „A nirsevimab súlyos túlérzékenységi reakcióinak eseteit azonosították, és a termék címkéjét 2024 februárjában frissítették”, hogy jelezze ezt.
A reakciók közé tartozik a csalánkiütés, légszomj, alacsony véroxigénszint, ami kék bőrt, ajkakat és körömágyakat okoz, valamint izomgyengeség. „És jelenleg nem azonosítottak további biztonsági jelzéseket” – mondta.
Jones nem említette azt a két csecsemőhalált, akikről a CHD által megszerzett FOIA dokumentumok kiderülnek, hogy közvetlenül a lövések után történtek.
A bizottság többször hangsúlyozta, hogy a VAERS-nek jelentett újszülött halálesetek „természetesen tragikusak a család számára, de a VAERS-nek tett jelentés nem feltétlenül jelenti azt, hogy az oltás okozta ezt”.
Ebben az esetben azonban az anyai RSV vakcinával összefüggő újszülöttkori halálról beszéltek.
Jones arra a következtetésre jutott, hogy az RSV munkacsoport „nagyon boldog és elégedett azokkal a bizonyítékokkal, amelyek azt mutatják, hogy a nirsevimab nagyon hatékony”.
A nirsevimab/Beyfortus biztonsági problémái közismertek
Az RSV egy gyakori légúti vírus, amely általában enyhe, megfázásszerű tüneteket okoz, de kórházi kezeléshez és ritka esetekben csecsemők és idősek halálához vezethet.
2 éves korára a csecsemők 97% -a megfertőződött az RSV vírussal, amely részleges immunitást biztosít, így a későbbi fertőzések kevésbé súlyosak.
Mégis, tavaly, amikor a média a COVID-19, az influenza és az RSV veszélyes „hármasát” hirdette, új RSV-vakcinákat hagytak jóvá és ajánlottak terhes nők és idősebb felnőttek számára, a nirsevimabot pedig csecsemők számára engedélyezték.
A Biden-adminisztráció sietett együttműködni a Sanofival és az AstraZenecával, hogy több százezer adag antitestet bocsássanak rendelkezésre.
A CDC szerint évente körülbelül 58-80 000 5 évesnél fiatalabb gyermek kerül kórházba RSV-fertőzés miatt, és évente 100-300 haláleset fordul elő ebben a csoportban.
Ezeket a számokat a CDC saját adatai is megkérdőjelezik.
Egy 2023. augusztus 4-i Substack bejegyzésben Dr. Meryl Nass, belgyógyász és biológiai hadviselés epidemiológus idézte a CDC 2021-es adatait, amelyek azt mutatják, hogy 12 év alatt évente átlagosan 25, 1 év alatti csecsemő hal meg az Egyesült Államokban RSV-ben[1].
Bár az RSV súlyos esemény lehet a csecsemők számára, mivel ebben a korcsoportban nagyon kevés haláleset történik, úgy a kutatók, mint a szakemberek kérdéseket vetettek fel a vakcinák terhes anyáknak és a monoklonális antitestek csecsemőknek történő beadásával kapcsolatban, különös tekintettel a klinikai vizsgálatokban nyilvánvaló súlyos kockázatokra, és most a vizsgálat utáni nyomon követésre.
A Cleveland Klinika szerint a monoklonális antitestkezelésekre adott reakciók gyakoriak, és a beadás során vagy röviddel utána jelentkeznek.
Vannak „súlyosabb, de kevésbé gyakori kockázatok a nem kívánt immunrendszeri reakciókhoz kapcsolódóan, mint például az akut anafilaxia, a citokin felszabadulási szindróma (CRS) és a szérumbetegség”.
Nass megjegyezte, hogy soha nem adtak tömegesen monoklonális antitest készítményt gyermekeknek. Azt is elmondta, hogy a Beyfortus címke nem nyújt információt a mellékhatásokról, és nem foglalkozik a klinikai vizsgálatok során bekövetkező csecsemőhalállal.
A nirsevimab vizsgálatokban meghalt 12 csecsemő közül „négy szívbetegségben, kettő gyomor-bélgyulladásban, kettő ismeretlen okokból halt meg, de a valószínű ok hirtelen csecsemőhalál szindróma volt. Egy csecsemő daganatban, egy Covidban, egy koponyatörés következtében, egy pedig tüdőgyulladásban halt meg” – jelentette a CNBC.
„A legtöbb haláleset egy alapbetegség miatt következett be” – mondta Dr. Melissa Baylor, az FDA munkatársa.
Közzétevő: Olvassuk el kétszer is ezt a szakaszt. Teljesen életszerű, hogy hullanak a csecsemők, és az okok között a kovidtól, tüdőgyulladástól a szívbetegségig sok minden szerepel, de hogy az oltóanyag lenne felelős, az abszolút ki van zárva.
Sajnos a forráslinkek sem tartalmaznak adatokat arról, hogy hány beoltott csecsemőből haltak meg 12-en, illetve, hogy hogyan néztek ki a kontrollcsoport mutatói. Mindenesetre a Pfizer mRNS vakcinák hatékonysági vizsgálataiból tudjuk: A fésült adatok szerint is csak 0,3 %-kal volt az oltás hatásosabb, mint a nem oltás. És ezt a 0,3 %-ot tornázták fel a Pfizer statisztikusai 95 %-ra. Nos, ha itt a hivatalos adathamisítók 75 %-os hatékonyságról beszélnek, akkor jobb nem belegondolni, mekkora is a tényleges hatékonyság.
A gyógyszer címkéje szerint a Beyfortus esetében nem végeztek gyógyszer kereszthatás-vizsgálatokat – amelyek például azonosíthatják a biztonsági kockázatokat, ha az antitesteket más vakcinákkal együtt adják be.
A kutatók 60 éve próbálkoznak RSV-vakcinával, eddig nem járnak sikerrel, de komoly biztonsági problémákba ütköztek. Az 1960-as években kifejlesztett egyik változat súlyosbította a gyermekek tüneteit. Ebben az esetben, amikor két csecsemő meghalt, megszüntették a vakcina forgalmazását.
A Beyfortust világszerte népszerűsítik a kormányok a csecsemők számára, különösen Európában, ahol először 2022 novemberében hagyták jóvá.
Hélène Banoun francia független tudós és szerző, Ph.D. és Christine Mackoi francia statisztikus megállapította, hogy a francia Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézetének adatai azt mutatják, hogy 2023 szeptemberében és októberében Franciaországban valószínűtlenül magas a 2 és 6 nap közötti csecsemők halálozási aránya.
Ezek a dátumok egybeesnek a Beyfortus francia kórházakban történő bevezetésével, amely 2023. szeptember 15-én kezdődött – számolt be a The Defender.
Közzétevő csak halkan meri megkérdezni: SMINK? Nálunk alkalmazzák? Figyeli valaki a statisztikát?
A Beyfortus 519,75 dollárba kerül adagonként 50 milligramm (mg) és 100 mg-os adagok esetén, és 1 039,50 dollár 200 mg-os adagra. Ez nem tartalmazza az adminisztrációs költségeket.
Félő, hogy a főáramú média természetesen erről is hallgatni fog – még a csecsemők meggyilkolása árán is. Közzétevő pedig megismétli már többször föltett kérdését: A gépezet miért nem valami teljesen ártalmatlan placebókat állít be oltóanyagként? Mindenki boldog volna, ők pont ugyanannyi pénzt kapnának, a páciensek és szüleik pedig túlélnék a „lövést”.
Hivatkozás:
[1] Ugye tudjuk: Minden haláleset hozzárendelés egy bizonyos vírushoz kérdőjeles, és az oltóanyag promótálását szolgálja. Még sohasem hallottunk olyan vizsgálatról, amely 50 különböző vírusra rávizsgált volna.
2024. július
Közzéteszi:
Király József
