A WHO a Gates-alapítvány markában

Az Egészségügyi Világtanács (World Council for Health, WCH) több mint négy éve hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korrumpálására. Ennek keretében a csoport rámutat egy új tanulmányra, amelyet október végén tettek közzé a British Medical Journal (BMJ) folyóiratban, és amely a Gates Alapítvány WHO-ra gyakorolt hatásával foglalkozik.

A tanulmányban érdekes számadatok szerepelnek: 2000 és 2024 között a Bill & Melinda Gates Alapítvány (BMGF) összesen 5,5 milliárd dollárt pumpált a WHO kasszájába. A WCH azonban hangsúlyozza, hogy ez nem jótékonyság, hanem egy vállalati stílusú befektetés. Gates a WHO-t magánalapítványának „leányvállalatává” tette.

A Gates Alapítvány ebben az időszakban egyébként a WHO második legnagyobb pénzügyi támogatója volt, közvetlenül az USA után és messze megelőzve olyan hagyományos nagyhatalmakat, mint Németország, Kína és az Európai Unió.

Ez a pénzügyi hatalom egyetlen, elszámoltathatóságra nem köteles magánalapítványnak több közvetlen befolyást biztosít a globális egészségpolitikára, mint a legtöbb szuverén államnak. Ez az egyensúlyhiány oda vezet, hogy a nominálisan egyenjogú tagállamok háttérbe szorulnak és meggyengülnek. A WCH hangsúlyozza:

„Más szavakkal: az Ön országának egy szavazata van. Bill Gatesnek pedig egy csekkfüzete. Mit gondol, kinek van nagyobb beleszólása?”

A tanulmány szerzői is erre a következtetésre jutnak, amikor azt írják:

„A BMGF a WHO második legnagyobb pénzügyi támogatójaként hozzájárul a WHO költségvetésében szereplő források nem optimális elosztásához. Az alapítvány a fertőző betegségek elleni küzdelemre szolgáló vakcinák alkalmazására koncentrál, emiatt néhány fontos globális egészségügyi probléma figyelmen kívül marad.”

Részleteiben: a WHO-nak nyújtott 640 támogatásból, amelynek összege 5,5 milliárd dollár volt,

• 4,5 milliárd dollár jutott a fertőző betegségekre. Ez a alapítvány WHO-nak nyújtott összes támogatásának 82,6%-át teszi ki.
• Ebből 3,2 milliárd dollárt (58,9%) a polio elleni küzdelemre,
• 2,9 milliárd dollárt – a WHO-nak kifizetett összegek 53,3%-át – pedig oltási programokra és projektekre fordították.
• Viszonylag kevés forrás jutott a nem fertőző betegségekre, az egészségügyi rendszerek megerősítésére és az általános egészségügyi tényezőkre.

Ebben az összefüggésben az Egészségügyi Világtanács rámutat a polio-paradoxonra. Gates 3,2 milliárd dollárt költött a gyermekbénulás felszámolására, amely statisztikailag csak marginális jelenség. 2023-ban például világszerte csak tizenkét esetet regisztráltak vad polio-fertőzéssel.

Miért fektet Gates ennyi pénzt a polio elleni küzdelembe?
A WCH válasza: a gyermekbénulás felszámolása egy hatalmas, logisztikailag komplex művelet, amely jól finanszírozza és működteti a globális oltási rendszert – az infrastruktúrát, a nem kormányzati szervezeteket, az ellátási láncokat. Ez kevésbé szól egy vírus felszámolásáról, mint inkább egy iparág fenntartásáról.

A szellem a WHO gépezetben

Ennek a célzott finanszírozásnak az eredménye egy groteszk módon torzított globális egészségügyi ütemterv. A WHO alapokmányában meghatározott prioritások – mint például a „további egészségügyi meghatározó tényezők” figyelembevétele, azaz az egészségügyi rendszerek megerősítése és az általános egészségügyi tényezők – viszont a peremre szorulnak. A Gates-finanszírozás fennmaradó összegét a következőképpen osztották el:

• Táplálkozás: 1,3%
• Nem fertőző betegségek (rák, cukorbetegség, szívbetegségek): < 1%
• Egészségügyi rendszerek megerősítése: 0,7%
• Víz- és szennyvízellátás: 0,2%
• Mentális egészség: egyáltalán nem említik.

Úgy tűnik, hogy a WHO már nem a betegségek ellen küzd, hanem egy vakcinákra összpontosító birodalmat irányít az ENSZ logójával – állítja a WCH. Ez egy „köz-magán” NGO, amely globális irányítási engedéllyel rendelkezik.

A hatalom kényelmes folyosói

A BMJ tanulmánya azt is feltárta, milyen szoros a kapcsolat a Gates Alapítvány és a WHO vezetése között. Így például 2006 novemberében az alapítvány 4,5 millió dolláros támogatást nyújtott a WHO-nak, amelyet „átmeneti támogatás a WHO kijelölt főigazgatójának” címen könyveltek el. A WCH felhívja a figyelmet:

„Képzeljék el, hogy a Pfizer közvetlenül finanszírozná egy új amerikai egészségügyi miniszter hivatalának berendezését. Azonnal hatalmas felháborodás törne ki. A WHO esetében ez teljesen normális.”

A WCH ezért a egészségügyi ellátás szuverenitására szólít fel. Ez nem csupán egy akadémiai vita. Arról van szó, hogy ki dönti el, mit jelent a „egészség” nyolc milliárd ember számára. Csakugyan az általános jólét a fontos, ahogyan azt a WHO alapokmánya megfogalmazza? Vagy az a lényeg, hogy bizonyos fertőző betegségeket specifikus, szabadalmaztatható technológiákkal lehessen leküzdeni?

Ez az oka annak, hogy az Egészségügyi Világtanács többször is követelte a WHO-ból való kilépést. A WHO-t eltérítették – és  a demokratikus álca mögött ott van a egy filantróp-kapitalista megkaparintás.

A BMJ tanulmánya nyomatékosan emlékeztet bennünket egy alapvető igazságra: „Aki fizet, az is dönti el a muzsikát.” Jelenleg pedig a globális egészségügyben játszott dallamot Seattle-ben, a Gates Alapítvány egyik központjában komponálják, finanszírozzák és dirigálják.

Cikkünk forrása: Wie die Gates-Stiftung die WHO gekapert hat – Transition News

Közzétevő az alábbi táblázattal egészíti ki a fentieket.

Milyen oltóanyagipari cégekben van részesedése a Gates Alapítványnak?

A táblázatban szereplő adatok forrása: GROK. Mint tudjuk, a mesterséges intelligencia adatait néha fenntartással kell fogadni.

2025. november
Közzéteszi:
Király József