Egyre több oltást tesznek kötelezővé egyre fiatalabb gyermekek számára úgy hazánkban, mint világszerte – de egyre sűrűsödnek a kérdőjelek. Kivételt a súlyosbodó nyomás alól az USA képez, amely Trump elnöksége alatt már radikálisan lecsökkentette az erősen ajánlott oltások számát.
Magától értetődik, egyre több az oltáskárosult, amelyek tragikus helyzetéről, kiszolgáltatottságáról hazai viszonylatban Mihalik Angelika számol be rendszeresen substack-oldala #napihorror rovatában.
Mai bejegyzésünkben a Brownstone Institute egy bejegyzését ismertetjük, amelyet több más honlap, köztük az Independent Medical Alliance™ (Független Orvosi Szövetség) is átvett.
Ebben a sokkoló, öt részes sorozatban Dr. Clayton Baker feltárja a vakcina-kutatás középpontjában álló tudományos mulasztásokat.
2025. november 19-én a New England Journal of Medicine cikket tett közzé „A módosított mRNA influenzaoltás hatékonysága, immunogenitása és biztonságossága” címmel. A cikk állítólag a Pfizer 3. fázisú klinikai vizsgálatainak eredményeit vizsgálta, amelyek influenza elleni kísérleti, mRNA-alapú génterápiás injekciókat tesztelnek, melyeket a Pfizer a hagyományos influenzaoltások alternatívájaként mutat be.
Két héttel később, 2025. december 5-én, a Centers for Disease Control immunizációs gyakorlatokkal foglalkozó tanácsadó bizottsága (ACIP) 8:3 arányban megszavazta, hogy a CDC gyermekgyógyászati oltási tervéből vegyék ki a hepatitis B vírus (HBV) elleni oltást. Ez közelebb hozná a CDC HBV-oltásra vonatkozó ajánlásait a számos más fejlett országban érvényben lévő ajánlásokhoz, ahol egyrészt a a gyermekek egészségügyi ellátása jobb, mint az Egyesült Államokban, másrészt alacsonyabba gyermekek HBV-halálozási rátája.
A felületes szemlélő számára ezen események egyike sem tűnik különösebben figyelemre méltónak. A kovid utáni világban azonban mindkettő olyan vitát váltott ki az orvostudomány, a vakcinológia és a politika területén, amelynek láthatólag nincs vége. Miért?
A New England Journal of Medicine cikkét, amely a Pfizer saját termékéről szóló, saját maga által végzett tanulmányáról szólt, független szakértők részletesen elemezték. A tanulmányt a tudományos csalás mintapéldájának nevezték, amely csalás jellemző az oltóanyagkutatás, fejlesztés és marketing területére. A tanulmány a félrevezető kutatási módszerek szisztematikus technikájára, a kedvezőtlen adatok kihagyására és elrejtésére, valamint az eredmények nyílt félreértelmezésére derített fényt.
Az ACIP bizottság döntésére, amely kis mértékű változást jelent a CDC gyermekek számára kidolgozott, és korábban szentnek tartott – bár egyre bővülő – oltási programjában, a vakcinaipar és annak csatlósai az amerikai gyermekek közelgő megbetegedéseiről és haláleseteiről szóló, ijesztő és pánikkeltő nyilatkozatok áradatával reagáltak. A rendelkezésre álló tudományos adatok nem támasztják alá ezeket az állításokat, és vajmi kevés közük van az objektív valósághoz.
Az okok, amelyek miatt ez a két esemény ilyen vitát váltott ki, a következők:
- A New England Journal of Medicine részleteiben megvizsgált cikke feltárja a vakcinafejlesztés és az egész klinikai vizsgálati folyamat nyílt, szisztematikus csalárdságát.
- Mindeközben a tanulmány eredményei, miután teljes mértékben nyilvánosságra kerültek és átfogóan ellenőrizték őket, megsemmisítik az mRNS génterápiás platform életképességét a hagyományos vakcinák helyettesítéseként.
- Az ACIP döntésére adott ellenőrizetlen reakció leleplezi, hogy az egész gyermekgyógyászati vakcinázási terv egy kártyavár, amely hazugságokon alapul, és nem állja ki a kritikát, a reformot vagy a felülvizsgálatot.
A szörnyű igazság (és ez egyszerre szörnyű és igaz) az, hogy a vakcinológia túlnyomórészt egy látszat, amely ingatag alapokra, hazugságokra épül. A két legutóbbi vita nyomán tanulságos felsorolni az öt nagy hazugságot, amelyek a vakcinológiát alátámasztják (plusz két dicséretes említést). Itt vázlatosan ismertetem őket, és a sorozat további részeiben részletesebb elemzést adok mindegyikről.
A vakcinológia öt nagy hazugsága
1. nagy hazugság: Az antitesttermelés egyenlő a betegségekkel szembeni immunitással.
2. nagy hazugság: Hamis placebók használata.
3. nagy hazugság: Ragaszkodás ahhoz, hogy az én immunitásom a te oltásodtól függ.
4. nagy hazugság: Többszörös egyidejű injekciók biztonságosnak nyilvánítása
5. nagy hazugság: A vakcinák alapvetően „biztonságosnak és hatékonynak” nyilvánítása
1. Dicséretes említés: Az mRNS-génterápia „vakcinának” nyilvánítása
2. Dicséretes említés: Saját klinikai vizsgálatok elvégzésének engedélyezése bűncselekményt elkövető vállalatok számára
A sorozat következő részeiben górcső alá vesszük a vakcinológia területének mindegyik hazugságát. Látni fogjuk, hogy a nagy hazugságok egymástól függenek, és hogy az egész vakcina-tákolmány a hazugságoknak ettől a hálójától függ. Meg fogjuk látni, miért nem voltak hajlandók olyan vakcina-fanatikusok, mint Peter Hotez és Paul Offit részt venni az ACIP ülésén – ahová meghívták őket –, és valójában miért nem hajlandók ezeket a kérdéseket megvitatni.
A vakcinaiparral kapcsolatos elszámoltatás már régóta esedékes, de egyáltalán nem egyedülálló.
Jól emlékszünk még az időre, amikor a lobotómia csúcstechnológiának számított. Alapítója orvosi Nobel-díjban részesült.
Élénken él az emlékezetünkben az az időszak, amikor az orvosok vállalati pénzeket fogadtak el azért, hogy meggyőzzék a közvéleményt arról, hogy a dohányzás biztonságos.
Volt egy időszak – nem is olyan régen –, amikor a mainstream orvoslás reklámozta az aktív OxyContin és más halálos kábítószerek biztonságosságát és minimális függőséget okozó hatását. Ennek következtében több százezren haltak meg.
A vakcinaipar fénykora véget ért. Régóta esedékes a számadás. Nyissuk meg mindannyian elménket, használjuk az eszünket, és nézzünk szembe a valósággal!
1. nagy hazugság: Az antitesttermelés egyenlő a betegségekkel szembeni immunitással
Az antitesttermelés és a betegségekkel szembeni immunitás egyenlővé tétele a vakcina-kutatás egyik alapvető hazugsága. A vakcina-gyártók klinikai vizsgálataikban és termékeik reklámozásában egyaránt elősegítik ezt a téves egyenlővé tételt, úgy a szabályozó hatóságok, mint a nyilvánosság felé.
Például a Pfizer 2025. szeptember 1-jén, miután Trump elnök nyilvános nyilatkozatot tett, miszerint a legújabb Covid-19-oltások gyártóinak nyilvánosságra kell hozniuk a vakcináik hatékonyságára vonatkozó adataikat, szeptember 8-án sajtóközleményt adott ki. A Pfizer legfontosabb állítása a legújabb Covid-19-oltásáról a következő volt:
A 65 év feletti és 18-64 év közötti, legalább egy alapbetegséggel rendelkező felnőttekből álló klinikai 3. fázisú vizsgálati kohorsz legalább négyszeresére növelte az LP.8.1-semlegesítő antitestek titerét az LP.8.1-adaptált COVID-19 vakcina 2025-2026-os adagjának beadása után.
Ez lenyűgözően hangzik. Végül is ez a Pfizer saját maga által választott főcím. A bejelentés azt hirdeti, hogy a vakcina „működik”, és ez szerepel a sajtóközlemény elején.
Valójában azt állítják, hogy az injekciók hatására a beoltottak egy bizonyos antitestből körülbelül négyszer annyit termeltek, mint korábban. Ennyi.
A Pfizer állításával ellentétben ez nem erősíti meg a preklinikai adatokat, amelyek alátámasztanák az LP.8.1-hez igazított Covid-19 vakcina legutóbbi engedélyezését az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által, amely javított immunválaszokat mutatott több keringő SARS-CoV-2 alvonal ellen”.
Ez csak egy narratíva.
Olyan, mintha egy kapzsi, túlbuzgó sportügynök a 18 éves ígéretes, de az első ligában még sohasem szerepelt baseball-játékosát Major League All-Star-nak nyilvánítaná, csak azért, mert a fiatal játékos 98 mérföldes sebességgel tudja dobni a labdát.
Lehet, hogy a gyereknek erős karja van. De ha nincs dobástechnikája, akkor haszontalan.
Az antitesttermelés, legyen az erős vagy sem, nem garantálja a tényleges, valódi immunitást. Egyáltalán nem. Az az állítás, hogy egy erős antitestválaszt kiváltó vakcina megvéd attól, hogy megfertőződj, terjedj vagy megbetegedj, hibás következtetés, amely téves alapon nyugszik.
Két fő oka van annak, hogy az antitesttermelés és a betegségekkel szembeni immunitás egyenlővé tétele hazugság:
Az immunrendszer funkciója sokkal többet foglal magában, mint csak az antitestválasz.
A klinikai vizsgálatokban mért antitest irreleváns és/vagy elavult lehet az adott betegség szempontjából.
Az immunrendszer funkciója sokkal többet jelent, mint az antitestválasz önmagában
Az első téves előfeltevés az, hogy az antitesttermelés az immunrendszer teljes funkciójával egyenlő. Ennek következménye – szintén téves – az, hogy ha egy vakcina antitesttermelését igazolni lehet, akkor bebizonyosodott, hogy immunitást nyújt a betegségekkel szemben. Ez az immunrendszer tudatos félreértelmezése.
Ezt a téves módszert az úgynevezett „immunogenitás” mérésére az egész vakcinaipar átvette, mivel ez egy előre jelezhető és mérhető helyettesítője az immunrendszer hatékony működésének. Ez a helyettesítő azonban egyaránt elégtelen és félrevezető.
Az emberi immunrendszer rendkívül összetett, meghaladja az emberiség teljes megértését, nemhogy Anthony Fauci, Albert Bourla vagy bármely más vakcinafanatikusét. Az antitestek csak az immunválasz egyik eleme a fertőzésekre. Fontos, de csak egy.
A tankönyvek általában két fő ágát írják le az immunrendszernek: az egyik ág a „humorális” (antitestek által közvetített) immunitásra koncentrál, a másik pedig a „celluláris” (sejtek által közvetített) immunitásra. Gyakran állítják, hogy a humorális immunitás a fertőző betegségekre koncentrál, míg a celluláris immunitás a rákos megbetegedések felszámolására irányul.
Az igazság azonban az, hogy ez a két ág komplex módon szorosan összefügg, és hogy a celluláris (vagy, ha úgy tetszik, nem antitest-közvetített) immunitás szintén lényeges része a fertőző betegségekre adott reakciónak. A celluláris immunitás révén az immunrendszer felismeri és elpusztítja a vírussal fertőzött sejteket a szervezetben. Különösen a vírusos betegségek esetében elengedhetetlenül fontos az immunitás szempontjából a vírusgyárakként működő fertőzött sejtek megsemmisítése.
Egy vagy két antitest mérése néhány hét vagy hónap alatt egy vakcina klinikai vizsgálata során alapvetően semmit sem mond a vakcina által kiváltott teljes immunválasz hatékonyságáról.
Ne feledje, hogy a Pfizer, Fauci, Rochelle Walensky, a mainstream média ismételt állításai, és a súlyos betegségeket és halált lemezjátszóként ismételgető Joe Biden kijelentései ellenére még az eredeti Pfizer Covid vakcinák sem akadályozták meg a beoltottakat abban, hogy megfertőződjenek vagy terjesszék a vírust. Ezek az injekciók ugyan heves antitestválaszt váltottak ki, de nem védtek meg minket a megbetegedéstől. Nagyon nem.
(Érdekes módon a Pfizer legutóbbi, 3. fázisú vizsgálatában, amelyben a javasolt mRNA-alapú influenzaoltást tesztelte, egy kis utalást tett a sejtes immunitásra. Azonban a kis betegcsoportban választott helyettesítő mutató, nevezetesen a T-sejtek által termelt interferon-gamma mennyisége, túlzottan leegyszerűsített és félrevezető – pontosan úgy, mint az antitestek mérése.)
A mért antitestek irrelevánsak és/vagy elavultak lehetnek a tényleges betegség szempontjából
A második téves előfeltevés, amely az antitesttermelést a betegségekkel szembeni immunitással azonosítja, az a feltételezés, hogy a mérendő antitest, amelyet az „immunogenitás” bizonyítására mérnek, a megfelelő az aktuális, valós betegség leküzdésére. Nem számít, mennyi antitest termelődik, ha az nem a megfelelő antitest. (Itt is érvényes: ha egy baseball-játékosnak rossz a technikája, akkor nem számít, milyen erősen tud dobni.)
Mint láttuk, az antitestek önmagukban nem elegendőek a betegségekkel szembeni immunitás biztosításához. De még ha így is van, az antitesteknek vagy az mRNS-vakcina által a szervezetben stimulált antitesteknek jól kell illeszkedniük a vírus célzott részéhez – az antigénhez –, hogy pozitív hatást fejtsenek ki.
Ez gyakran nem történik meg, legalább két okból: mert a vakcinák fejlesztési módszerei enyhén szólva pontatlanok, és mert az antigének a vírusokban magukban folyamatosan fejlődnek és változnak.
Ez a nagy probléma különösen igaz – és könnyen érthető –, ha a légúti vírusokat vesszük figyelembe. Miért van „szükségünk” minden évben új influenzaoltásra? Ugyan miért a kaptak a „teljesen beoltottak” kevesebb mint öt év alatt akár hét vagy nyolc kovid-oltást?
Ha egy vírus a vele szemben alkalmazott vakcina fejlesztése során elég gyorsan mutálódik, akkor a vakcina által kiváltott antitestek, amelyek elkerülhetetlenül a vírus „régi” változatára vannak kifejlesztve, nem ismerik fel az új, mutált változatot az antigénből, amelyhez kötődniük kellene. Más szavakkal: nem „maradnak” és nem tudják ellátni a nekik szánt feladatot.
A kicsi, egyszerű, RNS-alapú légúti vírusok, mint például a kovid, az influenza és a legtöbb gyakori megfázás okozói, gyorsan és folyamatosan mutálódnak. Amikor a kovid legújabb „variánsáról” hallunk, az a folyamatos evolúciós folyamat legújabb termékére utal.
Az egyszerű, gyorsan mutáló vírusok, mint a SARS-CoV-2 vagy az influenza esetében a vakcinafejlesztők olyanok, mint egy kezdő divatrajongó, aki csak a harmadosztályú second hand pincében vásárol. Mindig hiábavaló hajszában vannak, hogy naprakészek maradjanak, bár csak a tavalyi szezon kollekcióihoz férnek hozzá.
Ha azonban olyan gyártók, mint a Pfizer, elég hatékonyan tudják forgalmazni termékeiket, ez a végzetes hiba fontos jellemzővé válik, és nem hibává. Feltéve, hogy a Pfizer meg tudja győzni az embereket arról, hogy ismételt emlékeztető oltásokra van szükségük, a szezonális vakcinák verhetetlen üzleti modellt jelentenek – előfizetéses közegészségügy.
Szabályozó hatóságok és betegek: legyetek óvatosak!
A hamis helyettesítő egészségügyi mutatókra való összpontosítás ahelyett, hogy a tényleges, értelmes klinikai előnyökre koncentrálnának, a Big Pharma gyógyszerek engedélyezésére és a nyilvánosság számára történő értékesítésére irányuló megközelítésének alapvető pillére. A vakcinák esetében sokkal könnyebb bizonyítani egy előre meghatározott hatékonysági mutató, például az „antitesttermelés” jelenlétét, mint azt, hogy az injekció valóban megakadályozza a megbetegedést vagy életeket ment.
Az antitesttermelés nem jelent immunitást a betegségekkel szemben. Ennek a téves egyenértékűségnek a népszerűsítése a vakcinológia első nagy hazugsága. Tekintettel a hosszú történetű visszaélésekre az iparágban, a szabályozó hatóságoknak és a betegeknek egyaránt el kell utasítaniuk ezt a módszert, mint a vakcina jövőbeli hatékonyságának legitim bizonyítékát.
(Folytatása következik)
2026. január
Közzéteszi:
Király József
