Ez a harmadik része annak a sorozatnak, amelyben Paula Jardine azt vizsgálja, hogy a Covid vakcinaprogramot az amerikai védelmi tervezők közel 20 évvel ezelőtt a biológiai védekezés 21. századi “Manhattan-projektjének” tekintették. Az előző rész itt olvasható.
| A harmadik rész leírja, hogyan csáklyázta meg egy kalózhajó (oltóanyaggyártó ipar) a világ legnagyobb utasszállító hajóját (USA). A kalózok sok évtizedek alatt fejlesztették tökélyre módszereiket. Saját ügynökeiket kulcspozícióba juttatták, vagy a kulcspozícióban lévő embereket megvásárolták (az eredmény szempontjából ugyanaz). Ezek az ügynökök aztán a közjóért való aggodalmat és tevékenységet megjátszva rávették az USA politikát a járványok elleni védekezésre, ill. az újabb járványok elleni felkészülésre. A költségeket az adófizetők viselték, a bevételek pedig az oltóanyaggyártó cégeknél landoltak. Természetesen egy politikus sem engedhette meg magának, hogy a „védekezésen, biztonságon” spóroljon, főleg, ha az állami kiadások néha rejtett utakon, néha teljesen nyíltan, legálisan folytak vissza zsebeikbe (Lásd Donald Rumsfeld védelmi miniszter és oltóanyagipari főrészvényes példáját).
És mivel az USA elfoglalása és lakosainak járványügyi igába hajtása ilyen jól sikerült, magától értetődő volt, hogy az üzleti tervet KI KELLETT terjeszteni az egész világra. Ehhez már csak egy megvásárolt WHO-ra volt szükség, amely megvásárlás szintén teljesen nyíltan, legálisan történt (magánszponzorok). A bábukat mozgató global playerek között – hogyan is lehetne ez másképp – ott szorgoskodnak a Világgazdasági Fórum, WEF ügynökei is. |
Amikor az oltóanyagokkal és a biológiai biztonsággal kapcsolatos üzletről van szó, a szabad vállalkozás országa készen áll a nagyszabású állami beavatkozásra a piacok létrehozása és támogatása érdekében. A biológiai biztonsággal kapcsolatos „Manhattan-projekt” mögött álló tábornokok közül néhányan úgy vélik, hogy a mikrobák elleni háború túl fontos ahhoz, hogy a politikusokra vagy Adam Smith láthatatlan kezére bízzuk.[1]
2020 júniusában Bill Frist volt szenátor megjelent a szenátus Egészségügyi, Oktatási, Munkaügyi és Nyugdíjbizottsága (HELP) előtt, és emlékeztetett arra, hogy tizenöt évvel korábban már érvelt e projekt szükségessége mellett.
„Egy, a 21. század Manhattan-projektjénél is nagyobb Manhattan-projektet” sürgettem és vázoltam fel, nem kevesebbel, mint „a képesség megteremtését, háborús koncentrációt, hogy felderítsünk, azonosítsunk és modellezzünk minden újonnan megjelenő természetes vagy egyéb fertőzést; hogy képesek legyünk immunizációt és gyógymódot tervezni, és hogy előállítsunk, terjesszünk és beadjunk bármit, ami szükséges lehet ahhoz, hogy ezt időben elvégezzük” – mondta Frist a szenátusnak a vallomásában.
‘Veszélyesen elégtelen a vakcinagyártó bázisunk az Egyesült Államokban. Ezt orvosolni kell. Lényeg a lényeg: a vakcinagyártásban ma kevés a nyereség és sok a bizonytalanság.
Olyan hosszú távú köz- és magánszféra közötti partnerségeket kell létrehoznunk az iparral, amelyek tartósak, és nem áll fenn a veszélye annak, hogy minden egyes [kongresszusi] előirányzati ciklusban eltűnnek. Nem várhatjuk el a magánszektortól, hogy önállóan dollármilliárdokat fektessen be olyan új vírusok elleni antivirális szerek és vakcinák kifejlesztésébe, amelyeket remélhetőleg soha nem kell majd használnunk. Ez nem fenntartható üzleti modell„.
Néhány évig, állította Frist, ennek a nemzet fő feladatának kell lennie, „abból a jó okból, hogy ennek elmulasztása a nemzet életének kockáztatását jelentené”.
Hogy ez az ötlet Frist szenátortól származik-e, az más kérdés. Dr. Robert Kadlec, az új Manhattan-projekt mögött álló „Ripper tábornok” akkoriban George W. Bush elnök kormányának vezető biológiai biztonsági tisztviselője volt. Ott volt a Nemzeti Tudományos Akadémia 2005. áprilisi Pandemikus Influenza Szimpóziumán, ahol egy ismeretlen résztvevő egy Manhattan-szerű projekt finanszírozására szólított fel a világjárvány elleni védekezés érdekében, biztosítéknak nevezve azt.
A Manhattan-projekt alapjait azonban már korábban lerakták. 2001 júniusában, két hónappal a 2001. szeptember 11-i atrocitás előtt a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ (CHS) Dark Winter (Sötét tél) elnevezésű gyakorlatot tartott, amely az Oszama bin Laden Al-Kaida által szervezett, az Egyesült Államok elleni himlő okozta bioterrorista támadást szimulálta. Dr. Tara O’Toole, aki 1998-ban megalapította a CHS-t, volt a gyakorlat fő tervezője, de Kadlecnek tulajdonítják a gyakorlat elnevezését. Randall Larsen ezredes, aki a kilencvenes évek közepén Kadlecet alkalmazta a Légiharc Főiskolán, a gyakorlat másik tervezője volt Tom Inglesbyvel, a CHS jelenlegi igazgatójával együtt.
Kadlec 2002 januárjában lett a Belbiztonsági Minisztérium biológiai biztonsági politikáért felelős igazgatója, és nem sokkal később megpróbálta újraindítani a himlőoltási programot. 2004-ben elindította a Bioshield projektet, egy 5,6 milliárd dolláros tízéves programot, amely létrehozta a BARDA-t, a Biomedical Advanced Research and Development Authority-t. Ennek célja az volt, hogy az amerikai gyógyszeripari vállalatokat arra ösztönözze, hogy megkezdjék a biológiai védelmi termékek (orvosi ellenintézkedések, amelyek elsősorban vakcinák) kifejlesztését „jelentős garantált piac biztosításával, a kormányzati szerződéskötési gyakorlat felgyorsításával és a közegészségügyi vészhelyzetben használt termékekre vonatkozó FDA szabályozási követelmények tisztázásával”.
A Project Bioshield finanszírozása lehetővé tette az amerikai kormány számára, hogy a Bavarian Nordic és az Emergent BioSolutions vállalatok által gyártott himlő- és lépfene elleni vakcinákat raktározzon. Mindkét vállalat és az iparági lobbicsoport, a Biotechnology Innovation Organization is a finanszírozói között volt a tíz évvel később, 2014-ben Kadlec által alapított Bipartisan Commission on Biodefense (Biológiai Védelmi Kétpárti Bizottság) nevű szervezetnek, amelyet akkor alapított, amikor még fizetett tanácsadóként dolgozott az Emergent BioSolutionsnak. 1998-ban a Fuad El-Hibri által alapított, eredetileg BioPort Inc. néven ismert vállalat megvásárolt egy vakcinagyárat és a lépfene elleni vakcina gyártásának jogát az amerikai hadsereg számára.
A 2017-ben a felkészültségért és reagálásért felelős helyettes államtitkárrá (ASPR) való kinevezésekor Kadlec nem jelentette be az etikai űrlapjain az összeférhetetlenséget, azt, hogy 2012-ben El-Hibrivel közösen alapítottak egy East West Solutions LLC nevű nemzetközi biológiai védelmi céget, illetve azt, hogy az Emergent BioSolutions tanácsadóként alkalmazta.
2019 szeptemberében, amikor Kadlec volt az ASPR és ő felügyelte az USA nemzeti készletét, az Emergent BioSolutions tízéves, 2 milliárd dolláros szerződést kapott az USA himlő elleni vakcina nemzeti készletének feltöltésére.
Az Emergent BioSolutions később szerződést kötött a Covid vakcinák gyártására az AstraZeneca és a Johnson & Johnson számára az Egyesült Államokban. A vállalat rossz gyártási színvonala azonban 2021-ben kongresszusi vizsgálathoz vezetett.
A Covid óta a „mikrobák elleni háború” nem csillapodott: Egyszerűen újabb állomásához érkezett el a vakcina terítése (lakosságra kényszerítése).
Úgy tűnik, minden egyes járványkitörés azt a gyakran ismétlődő mintát követi, hogy először lefuttatnak egy egy Strangelove-szerű helyzetszimulációt egy kitalált forgatókönyvön alapján, amit aztán követ a tényleges járványkitörés. Az olyan járványkitörések – amelyek miatt a WHO-nak ki kell hirdetnie a nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetet (PHEIC), az egészségügyi hatóságoknak pedig védőoltási kampányt kell meghirdetniük – különös módon röviddel a szimulációs gyakorlatok után következnek be, hogy a közegészségügyi közösséget előre felkészítsék.
2020 decemberében a Nuclear Threat Initiative (NTI), amelynek ideiglenes alelnöke Margaret Hamburg, volt amerikai egészségügyi miniszter, konzultált a szakértőkkel a „súlyos következményekkel járó biológiai fenyegetések csökkentéséről” szóló táblagépes gyakorlatról, a 2021 márciusában a müncheni biztonsági konferencián tartandó gyakorlat előkészítéseként. A forgatókönyv a majomhimlő fiktív kitörését tartalmazta. Hamburg, aki tagja a Biológiai Védelmi Bizottságnak, maga is részt vett a Sötét tél című, 2001 júniusában rendezett himlő elleni táblagépes gyakorlaton . A 2021-es müncheni majomhimlő-szimulációhoz a biológiai biztonság ismert szereplői csatlakoztak, köztük a mindenütt jelenlévő Sir Jeremy Farrar, régi barátja, George Gao, a kínai járványügyi központ akkori vezetője, Dr. Chris Elias a Bill &; Melinda Gates Alapítványtól, Sam Nunn amerikai szenátor, aki a Dark Winterben az elnököt játszotta, Luc Debruyne, a CEPI alelnöke, dr. Michael Ryan, a WHO Vészhelyzeti Reagálási Programjának igazgatója, akivel Anthony Fauci 2020 elején heti kapcsolatban állt, amikor a Covid világjárvánnyá eszkalálódott, valamint Arnaud Bernaert, a WEF egészségügy és közegészségügy jövőjének alakításáért felelős igazgatója.
Bernaert, Gao és Elias 201 októberében részt vettek a 2019-es Event 201 nevű, a Johns Hopkins Egészségbiztonsági Központ, a Gates Alapítvány és a WEF által közösen szponzorált koronavírusos táblagépes gyakorlatban.
A WEF Event 201-ről szóló sajtóközleményében Bernaert a következőket mondta: „A járványveszély új korszakát éljük, ahol a köz- és magánszféra közötti alapvető fontosságú együttműködés továbbra is kihívást jelent. Itt az ideje, hogy megerősítsük a nemzeti kormányok, a kulcsfontosságú nemzetközi intézmények és a kritikus iparágak közötti együttműködést a globális felkészültség és reagálás javítása érdekében”.
2022 májusában a WHO majomhimlőjárványt hirdetett ki, amely 2022 júliusában nemzetközi méretű, teljes körű közegészségügyi vészhelyzetté eszkalálódott. A Bavarian Nordic, a dániai székhelyű vakcinagyártó, amely tagja a washingtoni székhelyű Alliance for Biosecurity nevű konzorciumnak, szerződést kötött egy meg nem nevezett európai országgal a himlő elleni vakcina szállítására, amelyet majomhimlő elleni vakcinaként használnak. A vállalat a Kadlec Biovédelmi Bizottság szponzora, annak legnagyobb részvényese az ATP, Dánia nemzeti nyugdíjalapja. Az öt legnagyobb részvényes között van még a Vanguard Asset Management és a Norge Bank, a független norvég egészségbiztosítási alap is.
Az eredeti írás itt érhető el.
Hivatkozások:
[1] Adam Smith 18. századi skóciai morálfilozófus, a felvilágosodás híve, nemzetgazdasági teoretikus. „A láthatatlan kéz elmélete” szerint ha a gazdasági szereplők saját érdekükben tevékenykednek, ez a köz javára is válik. Egyesek ezt a piac önszabályzó funkciójával hozzák összefüggésbe.
2023. június
Közzéteszi: Király József
