Óriási a bizonytalanság az egész virológia fundamentumánál. Így a mai alkalommal Torsten Engelbrecht összefoglaló írásának 1. részét tesszük közzé. Az írás válaszként született Prof. Dr. Sucharit Bhakdi, Dr. Michael Palmer: „Léteznek egyáltalán vírusok?„ c. írására, melyet a szerzők 2024 májusában publikáltak. Bhakdi és Palmer ugyan élesen bírálták a hivatalos kovidnarratívát, de ebben a dolgozatban is hitet tesznek a hivatalos vírusteória mellett.
Ez a cikk először az Orvosok és Tudósok az Egészségért, Szabadságért és Demokráciáért Társaság (MWGFD) honlapján jelent meg.
Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Harald Walachnak, az MWGFD első elnökének, Michael Palmernek és Elisabeth Ganslmeiernek, hogy lehetővé tették replikám közzétételét – és a Next Level csapatának a témáról folytatott értékes eszmecseréért!
| „Az istenek ártatlanok az emberi szenvedésben. A betegségek és fájdalmak a test kicsapongásának termékei!” Püthagorasz (Kr. e. 570 – 510) |
Összefoglaló: Ez a cikk válasz Sucharit Bhakdi és Michael Palmer „Léteznek-e egyáltalán vírusok?” című cikkére. Engelbrecht központi tézise az, hogy a vírusok felderítése még nem sikerült,
- mert az úgynevezett „csíraelmélet” [a] nem bizonyított feltételezéseken alapul;
- mert a vírusoknak mondott részecskéket nem sikerült teljesen megtisztítani és izolálni, elektronmikroszkóppal leképezni és biokémiailag jellemezni;
- mert az in vitro tesztek és például a PCR-tesztek, amelyeket állítólag a vírus kimutatására használnak, nem alkalmasak biztos kimutatásra;
- mert nem végeztek terhelhető és reprodukálható ellenőrző vizsgálatokat;
- mert a genomszekvenálás sem ad ki használható eredményeket;
- mert az állatkísérletek sem felelnek meg a biztos és reprodukálható víruskimutatás kritériumainak.
Sucharit Bhakdi és Michael Palmer „Léteznek egyáltalán vírusok?” [1] című cikkükben azt a hipotézist állítják fel, hogy a talált részecskék bizonyítottan vírusok, mint például a SARS-CoV-2. Bhakdi és Palmer a „csíraelmélet” tárgyalásával kezdi, és azt állítja, hogy az „a 19. században diadalmas előretörést ért el”.
Véleményük szerint a német Robert Koch – Louis Pasteur mellett a csíraelmélet egyik megalapozója – által bemutatott „átfogó bizonyítékok” „kétségtelenül meggyőzőek” voltak. Ugyanakkor „a 19. század nagy tudósai”, mint Koch, „függetlenek voltak a külső, különösen a pénzügyi érdekektől”.
Valójában azonban mindkét korifeus bizonyíthatóan csaló volt, akiknek alapvető munkáit a tudományosan értéktelen kategóriába kell sorolni.
Horace F. Judson orvostörténész „The Great Betrayal: Fraud in Science” című, a The Lancetben [2] és másutt is megjelent és kielemezett művében a következő szavakkal idézi Gerald Geisont, a Princeton Egyetem orvostörténészét, akinek az 1990-es években lehetősége nyílt arra, hogy átnézze Pasteur írásait:
„Geison azt állította (…), hogy munkásságának két döntő fontosságú elemének ünnepelt bemutatásakor – a juhok lépfene elleni oltása és egy fiatal fiú, Joseph Meister veszettség elleni oltása – Pasteur jelentősen félrevezette a tudósokat és a közvéleményt az általa használt vakcinákról, azok elkészítési módszereiről, valamint a biztonságosságukat és hatékonyságukat illetően végzett korábbi vizsgálatokról (…).
A következtetés megkerülhetetlen: Pasteur szándékosan félrevezette a nyilvánosságot és még legközelebbi kutatótársait is.”[3].
Koch és munkássága esetében sem jobb a helyzet. A „túláradó egóval rendelkező” mikrobavadász [4] például 1890-ben bejelentette, hogy kifejlesztette a tuberkulózis csodaszerét. Tengerimalacokon végzett kísérletek bebizonyították, hogy „a betegséget teljesen le lehetett állítani anélkül, hogy a szervezetet bármilyen más módon károsította volna”[5].
Ez csodának hangzott, de az eredmény valódi katasztrófa volt. Nem volt hosszú távú gyógyulás, ehelyett egyik halottaskocsi a másik után állt meg a hirtelen létesített számos tüdőszanatórium előtt. És kiderült, hogy Koch tuberkulinja nem volt más, mint egy hővel elölt baciluskultúra.
Végül Koch kritikusainak, köztük Rudolph Virchownak sikerült bebizonyítaniuk, hogy a tuberkulin nem képes megállítani a tuberkulózist. Éppen ellenkezőleg, az volt az elmarasztaló ítélet, hogy valószínűleg súlyosbítja a betegség folyamatát. Kochot felkérték, hogy szolgáltasson bizonyítékot híres tengerimalac-kísérleteihez – de erre nem volt képes. [6]
Ha Koch becsületes kutató lett volna, elismerte volna, hogy elmélete nem lehet helyes, mert az általa bűnösnek bélyegzett mikroorganizmus úgy a beteg, mint az egészséges emberekben jelen volt – és mert nem tört ki betegség olyan embereknél, akik súlyosan beteg emberek közelében tartózkodtak.
Ebben az összefüggésben röviden meg kell említenünk azt a sok és kivétel nélkül szánalmasan kudarcba fulladt kísérletet is, hogy megfertőzzék az embereket olyan betegségekkel, mint a kanyaró [7] vagy az úgynevezett „spanyolnátha” [8].
Egyébként a fertőzés gondolata történelmi szempontból még mindig meglehetősen újkeletű. Edward Golub biológiaprofesszor „The Limits of Medicine: How Science Shapes Our Idea of Healing” című munkájában a következőkre hívja fel a figyelmet:
„Az ókori Görögországban nem a betegség „elkapásának”, hanem a betegségbe való belecsúszásnak gondolata volt az uralkodó.” [9]
A Louis Pasteur és Robert Koch kutatásain alapuló „baktériumelmélet” tehát nélkülözi a szilárd tudományos alapokat. [10]
Ami a vírusok kimutatását illeti, Bhakdi és Palmer azt írja, hogy „sok vírus részecskéi nagyon jellegzetes alakúak, amelyek nem téveszthetők össze az élő sejtek töredékeivel vagy az elhalt sejtek maradványaival”.
De Francis deSouza, az Illumina elnök-vezérigazgatója például a következőket nyilatkozta a Világgazdasági Fórum 2022. május végi ülésén a SARS-CoV-2 jelű vírussal kapcsolatban:
„Számítógépes adatokból dolgoztak. Tehát soha nem volt náluk az élő vírus. A számítógépes genomikai adatokat használták”. [11]
Az, hogy a kutatóknak soha nem volt bizonyítékuk az „élő vírusra” a SARS-CoV-2 vagy más állítólagos vírusokkal kapcsolatban, akkor is nyilvánvaló, ha megnézzük, hogyan járnak el a kutatók a vírus PCR segítségével történő kimutatásakor.
Mintát vesznek a betegek torkából vagy tüdejéből, és ultracentrifugálják azokat, hogy a nagyobb/súlyosabb molekulákat elválasszák a kisebb/könnyebb molekuláktól. Ezután veszik a centrifugált anyag felső, könnyebb részét („szupernatant”), és ezt PCR-rel vizsgálják.
Ez a felúszó réteg azonban mindenféle molekulát, milliárdnyi különböző mikro- és nanorészecskét tartalmaz, köztük úgynevezett extracelluláris vezikulákat (EV) és exoszómákat, amelyeket maga a szervezet termel.
A Viruses című folyóiratban 2020 májusában megjelent tanulmány szerint:
„Napjainkban szinte lehetetlen vállalkozás az EV-k és a vírusok elkülönítése a kanonikus vezikuláris izolációs módszerekkel, például differenciális ultracentrifugálással, mivel hasonló méreteik miatt gyakran együtt pelletálódnak”.
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7291340/pdf/viruses-12-00571.pdf
A Rockefeller Intézet publikációja azt is kimutatta, hogy az exoszómákat nem lehet megkülönböztetni az állítólagos vírusoktól. [12] Az ausztrál orvosi folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmány pedig azt mutatta ki, hogy csak akkor keletkeznek specifikus struktúrák, ha tripszint adnak a sejtkultúrákhoz. [13]
A vírusoknak vélt részecskéket még soha nem izolálták, nem tisztították meg teljesen, nem fényképezték le elektronmikroszkóppal és nem jellemezték biokémiailag. Pedig ez lenne az alapfeltétele a terhelhető víruskimutatásának.
Azt, hogy a részecskék teljes tisztítása lehetséges, egy 1961-ben a Virology című folyóiratban megjelent tanulmányban írták le. [14] Itt a probléma: A tisztított részecskék sejtkultúrából származnak, nem pedig közvetlenül a daganatos állatból.
A „részecsketisztítás” témája olyan központi jelentőségű, hogy a „koronaidőszak” kezdetén Val Turner ausztrál orvos támogatásával e-mailben írtam a SARS-CoV-2 állítólagos kimutatásával kapcsolatban hivatkozott vonatkozó lapok tudományos csoportjainak.
Megkérdeztem tőlük, hogy az általuk bemutatott elektronmikroszkópos felvételeken látható, állítólag vírusnak minősülő részecskéket „megtisztították-e”.
Erre a kérdésre azonban egyetlen csapat sem tudott igennel válaszolni – és megjegyzem, egyik kutató sem adta nekem azt a visszajelzést, hogy a tisztítás nem szükséges lépés a vírus kimutatásához.
A felmérésem eredményeit két Offguardian-cikkben dokumentáltam (lásd itt és itt), amelyeket Konstantin Demeterrel és Stefano Scoglióval közösen írtam. [15], [16]
Egyébként az in vitro tesztek, amelyeket a vírus kimutatására kellene használni, és amelyekből kivonják az RNS-t, amelyhez a PCR-teszteket kalibrálják, nem rendelkeznek bizonyító erővel. Ezt mutatja az is, hogy az in vitro kísérletekben mérgező anyagokat, például antibiotikumokat használnak, amelyek bizonyíthatóan „stresszelik” az in vitro tenyészeteket.
Ez a kémiai stressz aztán olyan új génszekvenciák kialakulásához vezethet, amelyek korábban nem voltak kimutathatóak – és amelyek nem vírusosak. [17] Jól jegyezzük meg -, erre a jelenségre a Nobel-díjas Barbara McClintock is felhívta a figyelmet 1983-as beszédében Nobel-díjának átvétele alkalmával. [18]
Még ha sikerülne is teljesen megtisztítani a vírusnak vélt részecskéket, akkor is tovább kellene őket jellemezni, meghatározni genetikai felépítésüket, majd elemezni, hogy megerősítsék, hogy exogén természetűek, és nem normális szöveti lebomlási termékek. [19]
Azt is be kellene bizonyítani, hogy ezek a tisztított részecskék ok-okozati összefüggésben állnak egy betegséggel, mégpedig úgy, hogy egészséges kísérleti alanyok egy csoportját (általában állatokat) kiteszik ezeknek az izolált, tisztított részecskéknek, majd megnézik, hogy a kísérleti alanyoknál valóban kialakul-e később ugyanaz a betegség. De ez sem történt meg soha.
Ezzel elérkeztünk a kontrollkísérletek témájához, amelyet Bhakdi és Palmer sajnos teljesen elkerül
Például egy feltételezett új vírusos betegséget vizsgáló kísérletekben a kontrollok olyan személyekből kell, hogy álljanak, akik a lehető legjobban hasonlítanak az (új) betegségben szenvedő betegekhez, de nem szenvednek az új betegségben. A kontrollkísérleteket a tesztkísérletekkel párhuzamosan kell végezni, és vakon kell végezni.
Ami a SARS-CoV-2-t illeti, sem a Corman/Drosten et al. tanulmányban, sem más tanulmányban nem végeztek ilyen kontrollkísérleteket. [20] Marvin Haberland, a Next Level sajtószóvivője még írásos megerősítést is kapott többek között a párizsi Pasteur Intézettől, hogy a SARS-CoV-2-vel kapcsolatban nem végeztek kontrollvizsgálatokat. [21]
Bhakdi és Palmer azt is állítják, hogy „számos olyan biokémiai módszer létezik, amellyel a vírusrészecskék jellemezhetők, és amellyel az is megállapítható, hogy ezek a részecskék olyan genetikai információt tartalmaznak, amely a vírusra jellemző, de nem a gazdasejtkultúrára”. Erre azonban nem adnak meg semmilyen forrást, és nem említenek semmilyen tudományos ellenőrző kísérletet sem.
Úgy vélik, hogy „manapság már bevett gyakorlattá vált a vírusizolátumok nukleinsav-szekvenciájának meghatározása, ami még finomabb megkülönböztetést tesz lehetővé”, és hogy „a SARS-CoV-2 mesterséges jellege meggyőzően bizonyítható pusztán a genom nukleotidszekvenciája alapján”.
Ugyanakkor figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a genomszekvenálás tekintetében egy matematikai konstrukcióról van szó, amely úgynevezett assembler és alignment programokat használ. Az eredmény egy olyan virtuális modell, amelyet a természetben soha nem találtak meg.
Ha közelebbről megnézzük a Kínából származó SARS-CoV-2 vírusról szóló hiteles publikációt, akkor teljesen világossá válik, hogy ilyen módon sem lehet vírust kimutatni. [22]
Egy beteg BALF-mintáját (bronchoalveoláris mosófolyadék) szekvenálják, és technikai algoritmusok segítségével kísérletet tesznek arra, hogy a milliónyi nyers szekvenciaadatból egy összefüggő genomot állítsanak össze, bár az izolátum hiánya miatt az eredetét nem lehetett egyértelműen meghatározni.
Ehhez az összerakáshoz két úgynevezett asszemblerprogramot használtak: a Trinity és a Megahit. A kapott eredmények azonban nagyon eltérőek voltak. A Megahit program 30 474 nukleotidból álló leghosszabb összefüggő szekvenciát generált, míg a Trinity program ugyanabból a nyers adathalmazból csak 11 760 nukleotidból álló leghosszabb összefüggő szekvenciát.
| asszembler szoftver | kontigok száma | legrövidebb kontig | leghosszabb kontig |
| Megahit (v.1.1.3) | 384.096 | 200 nt | 30.474 nt |
| Trinity (v.2.5.1) | 1.329.960 | 201 nt | 11.760 nt |
Ez az eltérés megcáfolja az állítást az egyértelmű, specifikus, egyedi genomszekvencia vonatkozásában, különösen a SARS-CoV-2 esetében.
Ez a következő három kérdést veti fel:
- Végeztek-e kontrollkísérleteket annak kizárására, hogy pontosan ugyanez a vírusgenom hozzáadása rövid RNS-darabkákból lehetséges humán/mikrobiális RNS-sel is, mondjuk egy „SARS-CoV-2 negatív” vizsgált személy tüdőmosásából származó RNS-sel?
- Mi lett volna az állítólagos SARS-CoV-2 vírus szekvenciajavaslata, ha a Megahit szoftver és a megfelelő referencia genomok, mint például az állítólagos denevérszerű SARS-vírusok, nem léteztek volna?
- Miért csak 29 903 nukleotid hosszú az állítólagos SARS-CoV-2 koronavírus, ami 571 nukleotiddal kevesebb, mint a Megahit asszembler programnak köszönhetően a leghosszabb, 30 474 nukleotidot tartalmazó kontig, ami 571 nukleotiddal kevesebb?
Bhakdi és Palmer szerint „egy új vírus létezését valóban bizonyították” állatkísérletekben. „A Journal of Clinical Microbiology című folyóiratban 1985-ben megjelent tanulmány jó példaként szolgál”. [23]
Valójában azonban ebben a tanulmányban sem mutattak ki vírust. Megkíséreltek egy feltételezett „rotavírusszerű vírust (RVLV)” izolálni egy hasmenésben szenvedő malac béltartalmából, és jellemezni annak patogenitását.
Azonban csak gnotobiotikus sertéseken végzett biológiai passzázsokra támaszkodtak, ami azt jelenti, hogy a vírusnak vélt részecskék tisztasága nem adott. Az alkalmazott immunelektronmikroszkópia pedig antitesteken alapult, amelyek specifitása tiszta izolátum nélkül nem garantálható.
A feltételezett „vírus-RNS” poliakrilamid gélelektroforézissel történő elemzése a használt eszköz korlátai miatt nem tud specifikus genomszekvenciákat szolgáltatni, és tisztázatlan maradt az RNS-szegmensek eredete.
Ez szintén problematikus, mivel tiszta izolátum nélkül nem lehet megbízható kijelentéseket tenni a vírus genetikai azonosságáról.
Még a sejtkultúrákban a citopátiás hatások megfigyelésére tett kísérletek is sikertelenek voltak.
Ráadásul egyetlen „kontrollsertés” megfelelő összehasonlító minták nélkül jelentősen gyengíti az eredmények információtartalmát. És nem végeztek vizsgálatokat annak biztosítására, hogy a beoltott minták toxinoktól vagy más káros anyagoktól mentesek legyenek.
Végül a Nobel-díjas Sir Frank Burnetet idézi a „Gének, álmok és valóságok” című könyvében:
„Nagyon szkeptikus vagyok a molekuláris biológia hasznosságát illetően. És a központi érv ebben az összefüggésben az, hogy egy élő struktúra, és különösen a sejt információs gépezete szinte végtelenül bonyolult (…) Azt hiszem, elfelejthetjük azt a lehetőséget, hogy akár a rák egyik gyakori típusa is vírusos eredetű.” [24]
És úgy tűnik, ez nem csak a rákra vonatkozik.
Azt, hogy a SARS-CoV-2 vagy más vírusokat, sőt általában véve vírusokat nem sikerült kimutatni, szakértők egész sora állítja [25], többek között Michael Yeadon, a Pfizer allergológiai és légúti kutatásokért felelős korábbi alelnöke [26], Timothy Noakes, a Fokvárosi Egyetem sporttudományi professzor emeritusa is, Ivo Juránek, a Szlovák Tudományos Akadémia kutatóprofesszora, orvos, biokémikus, farmakológus és laboratóriumigazgatója, valamint Astrid Stuckelberger, a Genfi és Lausanne-i Egyetem orvosi karának tudósa, kutatója és oktatója [27]
Hivatkozások
[a] Csíraelmélet: A 19. században manifesztálódott, lényege, hogy a betegségeket mikróbák (baktériumok és vírusok) okozzák, illetve viszik át. Engelbrecht itt érthetetlen módon egy kalap alá veszi a vírusokat és baktériumokat. De az is lehet, hogy a „csíra” alatt ő vírust ért.
[1] https://www.mwgfd.org/2024/05/gibt-es-viren-ueberhaupt/
[2] https://www.thelancet.com/journals/lancet/article/PIIS0140-6736(04)17334-0/fulltext
[3] Horace F. Judson, A nagy árulás: Fraud in Science, Harcourt, 2004, 65., 68. o.
[4] https://www.faz.net/aktuell/wissen/medizin-ernaehrung/medizingeschichte-der-grosse-irrtum-des-doktor-koch-1256014.html
[5] Torsten Engelbrecht, Claus Köhnlein, Samantha Bailey, Stefano Scoglio, Virus-Wahn, 10. erw. Auflage, 2021, S. 67
[6] https://www.torstenengelbrecht.com/buecher/virus-wahn/
[7] Torsten Engelbrecht, Claus Köhnlein, Samantha Bailey, Stefano Scoglio, Virus-Wahn, 10. erw. kiadás. Auflage, 2021, S. 358 – 359.
[8] Ebd. S. 254 – 258
[9] Edward Golub, Az orvostudomány határai: How Science Shapes Our Hope for the Cure, The University of Chicago Press, 1997, S. 150 – 151.
[10] https://drsambailey.com/terrain-theory-recontextualising-the-germ/
[11] 13:46-tól kezdve https://www.weforum.org/events/world-economic-forum-annual-meeting-2022/sessions/preparing-for-the-next-pandemic-efec19c283
[12] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2248418/
[13] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC7228321/
[14] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/13696318/
[15] https://off-guardian.org/2020/06/27/covid19-pcr-tests-are-scientifically-meaningless/
[16] https://off-guardian.org/2021/01/31/phantom-virus-in-search-of-sars-cov-2/
[17] https://www.nature.com/articles/s41598-017-08392-1
[18] https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://www.nobelprize.org/uploads/2018/06/mcclintock-lecture.pdf&ved=2ahUKEwjZ0pWL09KGAxX1gP0HHdxcAjgQFnoECBAQAQ&usg=AOvVaw0hgOBWMfJQ3x5W8a8MGPok
[19] https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fcell.2020.573511/full
[20] https://transition-news.org/selbst-das-institut-pasteur-machte-keine-kontrollversuche-und-hat-somit-sars?var_mode=calcul
[21] https://transition-news.org/selbst-das-institut-pasteur-machte-keine-kontrollversuche-und-hat-somit-sars?var_mode=calcul
[22] https://www.nature.com/articles/s41586-020-2008-3
[23] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC271660/
[24] Burnet, Sir Frank Macfarlane, Genes, Dreams and Realities, Medical and Technical Publishing, 1971, 139., 140., 144., 145. o.
[25] https://www.torstenengelbrecht.com/
[26] https://t.me/DrMikeYeadon/271, https://www.fluoridefreepeel.ca/my-open-exchange-with-michael-yeadon-may-8-2022/, https://t.me/Corona_Fakten/973.
[27] https://tube.childrenshealthdefense.eu/w/8f79f755-36eb-4699-a473-681a09c1259b. A 2:06:12-től
2024. november
Közzéteszi:
Király József
Bechamp elmélete lassan beigazolódik.