Szuperinfluenza – mi az igazság?

A magyar népnek lassan fel kellene fognia: Egy erőteljesen kritikus hozzáállás a főáramú tájékoztatáshoz hozzásegít a túléléshez. Sajnos a magunkfajta médiafogyasztó úgy van vele, ha sokan mondják ugyanazt, az írott, az elektronikus sajtót és a tévét-rádiót is beleértve, akkor annak muszáj igaznak lennie. Márpedig megint ott tartunk, mint a permanens, dobpergésszerű kovid-agymosás idejében. Itt a szuperinfluenza, most aztán jaj nekünk. Bezzeg Kemenesi Gábor megnyugtat: Nincs semmi szuperinfluenza, szerencsére a szezonális influenza elleni védőoltások a mostani, H3N2 influenza ellen is védenek. Nyilván birtokában van a megfelelő dupla vak klinikai tesztsorozatoknak, ahol a placebo az valóban placebo, nem pedig a mai gyógyszeripar által alkalmazott módszer szerint adjuvánsok vagy egy másik oltóanyag. Egy szóval: A vízcsapból is a szuperinfluenza folyik, és nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte.

Európában:

A google szerint hazánkban influenza ellen jelenleg az alábbi oltóanyagok érhetők el:

  • Ingyenesen a kockázati csoportoknak, 3 éves kortól, 3 különböző vírustörzs ellen, injekció formájában (3-as kombináció).
    6 hónapos kortól adható, krónikus betegeknél ingyenes, egyébként vényre (kb. 5000 Ft), tisztított antigént tartalmazó oltás.
    Fluenz: 
    Orrspray, 2-18 éves korig, élő, legyengített vírust tartalmaz, vényre (kb. 10.000 Ft), tűmentes. 
 Mikor érdemes beadatni?
  • Októbertől elérhető, 2-3 hét alatt alakul ki a védettség. A szezon végéig véd, a járvány kezdetéig ideális időpont. 

Ha készpénznek vennénk mindezt, akkor már csak legyintenénk: Megette a fene, hiszen már túl vagyunk a járvány kezdetén.

Dehát 2020 óta kialakult védekező reflexünk azt súgja, járjuk körbe egy kicsit ezt a szupervírus témát, és ehhez kedvenc szkeptikus újságírónk, Knit Knightly írására támaszkodunk: A szakértők egyetértenek: nincs olyan, hogy szuperinfluenza. 

Jelenleg az Egyesült Királyságban és néhány más országban a címlapok tele vannak a „szuperinfluenzával” kapcsolatos hírekkel.

Nincs olyan dolog, hogy „szuperinfluenza”.

Ez egy olyan kifejezés, amelynek nincs tudományos jelentése, sőt, még egyértelmű meghatározása sincs. Ennek megerősítéséhez elég csak a Channel 4 News riportját megnézni:

Az NHS England [1] alkalmazza a „szuperinfluenza” kifejezést, ami valójában csak egy saját frázis, és semmi tudományos alapja nincs.

Vagy, ami még árulkodóbb, ott van Devi Shridhar – a Covid-hisztéria főpapnője –, akinek a Guardianban megjelent cikkének címe „Ne nevezzük szuperinfluenzának”, és így kezdődik:

Először is el kell mondanom, hogy a „szuperinfluenza” nem tudományos kifejezés, és az általam ismert tudósok és klinikusok sem használják. Ez egy köznyelvi kifejezés, amelyet az NHS England különböző vezetői használnak, és amelyet Wes Streeting egészségügyi miniszter és Keir Starmer is átvett.

Akkor ennyi. A szakértők kimondták: a „szuperinfluenza” egy köznyelvi kifejezés, amelynek nincs tényleges jelentése.

Akkor miért írják le mindenki ezekkel a kifejezésekkel a kezdődő influenzaszezont?

Hadd idézzem újra Shridart:

A nagy felhajtás közepette nehéz megmondani, hogy ez az influenza valójában mennyire súlyos – és mennyire politikai propaganda.

Erről ennyit.

Nézzük meg, mennyire súlyos ez az influenza, és mi benne (ha van ilyen) „szuper”.

Először is meg kell kérdeznünk: ennek az influenzának más tünetei vannak? Vagy a tünetek súlyosabbak?

Nem, és nem súlyosabbak, ahogy Dr. Giuseppe Aragona az Independentnek elmondta [kiemelés tőlem]:

A H3N2 betegség tünetei és súlyossága hasonlóak a szezonális influenzához, beleértve a lázat, köhögést, orrfolyást és esetleg más tüneteket, mint például izomfájdalmak, hányás vagy hasmenés.

Oké, tehát a tünetei közönségesek és nem szokatlanul súlyosak. Akkor talán könnyebben terjed? Vagy halálos?

Az sem. Legalábbis a WHO szakértői szerint nem, akiknek a Politico idézi a szavait [kiemelés tőlem]:

Bár a kórházi felvételek száma az influenza-szezon korai beköszöntével meredeken emelkedett, jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy az idei szezon variánsa halálosabb vagy fertőzőbb lenne – nyilatkozták a Politico-nak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szakértői.

Oké, foglaljuk össze, amit eddig tudunk:

  • Ennek az influenzának nincsenek szokatlan tünetei.
  • Tünetei nem szokatlanul súlyosak.
  • Nem fertőzőbb, mint a normális.
  • Nem halálosabb, mint a normális.

Úgy tűnik, hogy nincs semmi különleges ebben az influenzában, nemhogy „szuper”.

A híradások nagy része az NHS-re jelentett potenciális veszélyre összpontosít, a címek pedig arra figyelmeztetnek, hogy ez „katasztrofálisnál is rosszabb” és „az NHS-t a szakadék szélére sodorja”.

De bárki, akinek van egy kis emlékezőképessége, vagy tud Google-t használni, megmondhatja, hogy a túlzsúfolt kórházakról vagy „téli válságról” szóló figyelmeztető címek évente visszatérő hagyományok az Egyesült Királyságban.

A BBC magyarázata Az influenza öt grafikonban – miben különbözik az idei téli járvány még szakértőket is idéz, akik rámutatnak erre, és megjegyzik, hogy az NHS nem áll a összeomlás szélén [kiemelés tőlem]:

A King’s Fund think tank egészségügyi szakértői szerint az „ellenállhatatlan influenzahullámról” szóló beszéd az utóbbi években aggasztóan ismerőssé vált. Chris Streather, az NHS londoni orvosi igazgatója azonban azt mondta, hogy a helyzet „jól belefér” az NHS által kezelhető határok közé.

Tehát ez nem egy szokatlan influenza, az NHS nem szokatlanul terhelt, és (eddig) egyáltalán nincs túlzsúfoltság.

Az egyetlen szempont, amely kissé szokatlannak tűnik, az időzítés. A BBC első grafikonja ezt mutatja:

Ezt a grafikont (feltételezve, hogy tényleges adatokon alapul) nézve látható, hogy az influenza-szezon csúcsa körülbelül egy héttel korábban kezdődik, mint az elmúlt években. Egyes médiaorgánumok ezt példátlannak nevezik, de csak az elmúlt három-négy évvel hasonlítják össze, így nem tudjuk, hogy ez igaz-e. A növekedés üteme megegyezik a múltéval, és úgy tűnik, hogy már elérte a csúcsot.

A kormányzati adatok szerint az „influenzaszerű tünetekkel” háziorvoshoz forduló emberek száma alapvetően normális, bár ismét kissé korábban emelkedett meg az átlagnál:

Egy kis keresőmotor-kutatás segítségével hasonló adatokat találhatunk 1999/2000-ig visszamenőleg, amelyek mind a 49. héten és környékén érnek el csúcsot.
Hasonlóképpen, az influenzával kórházba kerülő emberek száma is normális az évszakhoz képest:

Foglaljuk össze még egyszer. A szuperinfluenza:

  1. Közönséges tünetekkel jár.
  2. Normális súlyosságú.
  3. Nem szokatlanul fertőző.
  4. Nem különösen halálos.
  5. A brit egészségügyi szolgálat nem zsúfoltabb a szokásosnál
  6. és jól belefér a küszöbértékekbe.
  7. Normális számú ember keresi fel a háziorvost.
  8. Ez előre jelezhető kórházi ápolási arányt eredményez.

Nagyon „szuper”, ugye?

Ez sem „összeesküvés-elmélet”, hanem mind mainstream adatok. Ezek azok a „szakértők”, akikre hallgatnunk kell, és a „tudomány”, amelyet követnünk kell.

És mégis szembesülünk ezzel a bizarr helyzettel, ahol a hírek általában azt mondják mindenkinek, hogy féljen, míg a konkrétumok kiemelik, hogy egyelőre nincs semmi, amitől félni kellene.

Mindez furcsán ismerősnek tűnik, nem igaz?

Eddig tart Kit Knightly írása.

Közzétevő csak felteszi szokásos kérdéseit:

1, Ha lenne valódi igazságszolgáltatás, és komolyan vennék a Büntetőtörvénykönyvet, hány embert kellene ma Magyarországon előállítani, és büntetőeljárást indítani ellene?

Btk. 337.§

  • (1) Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

338.§

  • (1) Aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
  • (2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a közveszéllyel fenyegetés a köznyugalmat súlyosan megzavarta.

2, Milyen módszerrel határozták meg a H3N2 vírust, illetve emellett rávizsgáltak-e más vírusokra? Hol vannak a mérési protokollok? Mint tudjuk, úgy a PCR, mint az antitest-tesztek inkább tartoznak a vudu ráolvasás kategóriába mint a tudományos mérések közé.

Hivatkozás:

[1] National Health Service, Brit Egészségügyi Szolgálat
2025. december

Közzéteszi:

Király József

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük