Két héttel ezelőtt körbejártuk a PCR- és antitest-tesztek körüli anomáliákat. Fölhívtuk a figyelmet, hogy a PCR-tesztek 35-ös Ct-értéknél 97 %-ban hamis pozitív eredményt adnak [már ha valósnak fogadjuk el az antitest-tesztek eredményeit]. Tehát, ha a PCR-teszteket az antitest-tesztekkel validálnák, akkor a pozitív eredmények száma 97 %-kal lecsökkenne. [Magától értetődik, a Magyarországon alkalmazott 45-ös Ct-értéknél még magasabb a hamis pozitív teszteredmények aránya.] Rámutattunk, az antitest-tesztek épp úgy validálatlanok, mint a PCR-teszt. Szenteltünk néhány sort annak, miért tesztpozitív bármelyik teszttel az egyik ember, míg a másik negatív.
Természetesen ez éppúgy ismert úgy a WHO-maffia, mint a belügyminiszternek alárendelt magyar egészségügyi illetékesek számára is.
Ezek után a WHO 2025. december 23-án nyilvánosságra hozta „Dél-Kelet-Ázsiára vonatkozó Előkészületi és Reagálási Irányelveit„, melyben megerősíti elvárásait, hogy a régióban havi 90.000 influenza- és PCR-tesztet végeznek, melynek eredményeit a WHO rendelkezésére bocsátják.
Mielőtt hátradőlnénk, hogy ez akkor nem ránk tartozik: A WHO hivatkozik két dokumentumra:
és
Ezek pedig általános érvényűek.
A több tízezer humán légúti mintán végzett folyamatos PCR-tesztek példátlan mértéke komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, és felveti a kérdést, hogy miért bővíti, erőlteti a WHO egy olyan tesztmódszer alkalmazását, amelynek megbízhatósága már régóta kétséges.
A Clinical Infectious Diseases 2020-as publikációja megerősíti, hogy a PCR-pozitív minták 97%-ának tenyészetei nem képesek élő vírust tenyészteni sejtkultúrákban, ami azt jelenti, hogy a PCR-pozitív minták túlnyomó többsége valami mást, de nem fertőző vírust mutat ki.
Ezen túlmenően a BLAST genomelemzése megerősíti, hogy a CDC influenza-PCR-primerjei széles körben elterjedt részleges szekvencia-azonosságot mutatnak az emberi genommal, ami felveti a kérdést, hogy a teszt mennyire megbízhatóan különbözteti meg az influenza vírust az emberi háttérgenetikai anyagtól a váladékmintákban.
A WHO ismét PCR-eredmények alapján fog világjárványt hirdetni, ahelyett, hogy megerősített fertőzéseket venne alapul?
Dr. Kary Mullis, a PCR-teszt néhai feltalálója egy 1997-es interjúban azt mondta, hogy a tesztjét nem szabad arra használni, hogy megállapítsák, egy tesztalany vírussal fertőzött-e.
Ennek oka, hogy a Nobel-díjas szerint a teszt „szinte mindent megtalálhat mindenkiben”, ami eltorzítja az eredményeket.
„Bárki pozitív eredményt kaphat egy PCR-tesztnél gyakorlatilag bármire. Ha elég sokáig futtatod… szinte mindent megtalálhatsz mindenkiben” – mondta Dr. Mullis. „Ez nem jelenti azt, hogy beteg vagy.”
WHO-áttekintés
Az új WHO-áttekintés ismerteti az elvárásokat, amelyeknek a szuverén államoknak „meg kell felelniük”:
A tagállamok és más résztvevők meg kell állapodniuk a partnerséghez való hozzájárulások végrehajtásának javítása és felgyorsítása érdekében azzal a céllal, hogy fokozzák a közös erőfeszítéseket az influenza-járványokra való felkészültség alapvető kapacitásainak megerősítése érdekében.
A globális influenza-stratégia „felügyelet, monitoring és adatfelhasználás” stratégiai céljának keretében a WHO, a WHO együttműködési központjai és más partnerek számos intézkedést hoznak a tagállamok támogatására, hogy azok betartsák a legalább heti 50, de lehetőleg 150 minta feldolgozására vonatkozó minimális tesztelés-számot a SARS-CoV -2 diagnosztizálására, ahogy azt a SARS-CoV-2 és az influenza sentinel-megfigyelésekre vonatkozó „iránymutatások” című dokumentum ajánlja, és nemrégiben közzétették a „Globális Influenza Megfigyelési és Reagálási Rendszer az influenza és más járványos és pandémiás potenciállal rendelkező légúti vírusok integrált sentinel-megfigyelésének megvalósításáról” szóló dokumentumban.
A délkelet-ázsiai régió (SEAR) tagállamaiban az influenza (és SARS-CoV-2) tesztelésre feldolgozott minták száma 2024-ben a 49. hét végéig összesen 55 357 minta (medián: 1174,5) volt. Az operatív megvalósíthatóság érdekében azonban a WHO azt javasolja, hogy legalább 50 mintát dolgozzanak fel hetente, amint azt a „WHO SARS-CoV-2 és influenza sentinel-megfigyelésének végpontok közötti integrációja: felülvizsgált ideiglenes iránymutatások” című dokumentumban leírják. Ezen ajánlás alkalmazása esetén az influenza (és SARS-CoV-2) tesztelésre feldolgozott minták száma 49 héten át 1,1-szeresen haladta meg a régióra vonatkozó minimálisan várt 26 950 minta számot.
Kvóta megerősítése és garancia
A hivatkozott dokumentum, a „WHO End-to-End Integration of SARS-CoV-2 and Influenza Sentinel Surveillance: Revised Interim Guidance” megerősíti az egyes NIC (National Influenza Centre) laboratóriumoktól elvárt PCR-kvótát.
Ha egy hivatalos NIC nem tud elegendő PCR-teszt eredményt szolgáltatni, a WHO más laboratóriumoktól szerzi be azokat, hogy garantálja a kvótákat:
- A végpontok közötti integráció az influenza és a SARS-CoV-2 bevonását jelenti a felügyeleti folyamat minden elemébe vagy szakaszába, a sentinel helyszínen végzett eljárásoktól a szekvenciaadatok későbbi továbbításáig.
- A minőség, a reprezentativitás, a fenntarthatóság és a nemzeti felelősségvállalás a végpontok közötti integráció vezérelvei a SARS-CoV-2 és az influenza sentinel-megfigyelésében.
- A SARS-CoV-2-tesztek és -szekvenálás integrációját az influenza-megfigyelés sérelme nélkül kell végrehajtani.
- Az integrált megfigyelés során a WHO súlyos akut légúti fertőzésekre (SARI) és influenzaszerű megbetegedésekre (ILI) vonatkozó esettanulmány-definícióit kell alkalmazni.
- A Nemzeti Influenza Központnak hetente legalább 50, ideális esetben 150 mintát kell vizsgálnia influenza és SARS-CoV-2 tekintetében multiplex valós idejű reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (rRT-PCR) tesztekkel.
- A felügyeletet lehetőség szerint egész évben kell végezni.
A sentinel minták hiányát pótolni lehet nem sentinel helyszínekről származó minták beszerzésével, az ILI/ARI/SARI esettanulmányi kritériumok és a reprezentativitás betartásával.
Az eredményeket külön kell jelenteni a sentinel vagy nem sentinel megfigyelési források szerint. - Az influenza és a SARS-CoV-2 genetikai szekvenciaadatainak időben történő feltöltése nyilvánosan hozzáférhető adatbázisokba, például a GISAID-ba, ajánlott a metaadatok teljességének biztosítása érdekében.
Laboratóriumok száma és részt vevő országok
- Egy másik WHO-dokumentum megerősíti, hogy 131 országban 153 ilyen NIC-laboratórium működik, köztük az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központja (CDC).
- A Trump-kormány a 2025 januárjában kiadott elnöki végzés ellenére, amely a szervezetből való kilépésről szólt, továbbra is „aktívan” részt vett a WHO madárinfluenza-szemináriumain.
- A kormány 500 millió dolláros „Generation Gold Standard” platformja a madárinfluenza elleni vakcinák fejlesztésére összpontosít.
Következtetés
A WHO üzembe helyez egy állandó, globális PCR-monitoring rendszert, amely előírja, hogy havonta több tízezer légúti mintát kell tesztelni – függetlenül attól, hogy vannak-e betegségek vagy járványok. Teszi ezt a WHO a 97 %-os hamis pozitív eredmények ismeretében.
Ezeket a kvótákat laboratóriumi szinten érvényesítik, és ha nem teljesülnek, akkor más forrásokból származó minták beszerzésével lehet pótolni őket, hogy a tesztelési volumen állandó maradjon.
Ez a megközelítés ellentmond a hosszú évek óta fennálló bizonyítékoknak, amelyek szerint a PCR-pozitivitás gyakran nem felel meg a fertőző vírusnak, valamint a genetikai elemzéseknek, amelyek jelentős átfedést mutatnak az influenza PCR-komponensek és az emberi DNS között.
A dokumentumok együttesen arra utalnak, hogy a jövőbeli pandémiával kapcsolatos döntések ismét a teszt eredményeken és a ciklusküszöbértékeken alapulhatnak, ahelyett, hogy a megerősített fertőzésekre támaszkodnának – ami megválaszolatlan kérdéseket vet fel a tudományos érvényesség, az adatvédelem és azon kérdés tekintetében, hogy egy nemzetközi testület mennyi hatalmat gyakorolhat a nemzeti közegészségügyi döntések felett.
A dokumentumok összességében arra utalnak, hogy a jövőbeli pandémiával kapcsolatos döntések ismét a teszt eredményeken és a ciklusküszöbértékeken alapulhatnak, nem pedig a megerősített fertőzéseken – ami kérdéseket vet fel a tudományos érvényesség, az adatvédelem és az a kérdés tekintetében, hogy egy nemzetközi testületnek mennyi hatalmat kellene gyakorolnia a nemzeti közegészségügyi döntések felett.
2025. december
Közzéteszi:
Király József
