(Ebben a cikkben a több egyidejű injekció halálos következményeire koncentrálunk, bár a nem halálos károsodások is valósak és még gyakoribbak.)
Clayton J. Baker – a Brownstone Institute honlapján megjelent – cikksorozatának negyedik része
A vakcinológia negyedik nagy hazugsága – hogy a több egyidejű injekció biztonságos – egy meggondolatlan és néha halálos téves feltételezés, amelynek nincs legitim tudományos alapja.
Több különböző vakcina egyidejű beadása, különösen gyermekeknél, mára az Egyesült Államokban bevett gyakorlat lett. Az elmúlt évtizedekben ez a gyakorlat még fokozódott, mivel további vakcinákat adtak hozzá a már így is túlterhelt CDC vakcinázási tervekhez. Ezt a gyakorlatot azonban soha nem vizsgálták megfelelően, és biztonságosságát sem bizonyították.
Ezt a nagy hazugságot kényszerítették a mindennapi gyermekgyógyászati gyakorlatra, hogy az orvosok és a szülők gyorsan beadják a túlzott gyermekgyógyászati oltási tervet.
Végül egy gyermek, aki betartja a CDC által jelenleg ajánlott oltási tervet, 18 éves koráig jóval több mint 70 adagot kap 23 különböző oltásból. Ki vinné el gyermekét több mint 70 alkalommal 18 év alatt a gyermekorvoshoz, hogy egymás után kapja meg az oltásokat?
A legészszerűbb megközelítés az oltások szelektálása lenne azok számára, akik oltást kapnak, tekintettel a több oltás egyidejű beadásával kapcsolatos biztonsági adatok teljes hiányára és a potenciális káros hatások egyértelmű bizonyítékaira. Ez azonban a gépezet szempontjából nem volna praktikus.
Ráadásul, minden érintett számára feltárná a CDC jelenlegi gyermekgyógyászati oltási ütemtervének képtelen túlkapásait. Miért kell egy egészséges gyermeknek átlagosan évente 4-5 injekciót kapnia születése és 18. születésnapja között? Ha valaki gyakran elhurcolja a gyermekét a gyermekorvoshoz, az a következő tényekre hívhatná fel a nyilvánosság figyelmét:
- oltatlan vagy minimálisan oltott kisebbségi populációk, mint például az amishek jól elvannak, sokkal alacsonyabb az autizmus, az ADHD és más rendellenességek aránya
- az 1980-as és 1990-es években a gyerekek a mai oltásoknak csak töredékét kapták, és jóval egészségesebbek voltak, mint a mai gyerekek
- több más fejlett ország a CDC oltási listáján szereplő oltásoknak csak töredékét ajánlja, miközben kiváló gyermekgyógyászati és általános egészségügyi eredményekkel büszkélkedhet.
De ha a „szakértők” egyszerűen kijelentik, hogy „biztonságos” egyszerre több oltást beadni, majd ezeket az oltásokat nagy adagokban, több oltásból álló sorozatokban csoportosítani, az egész művelet megvalósíthatóbbá válik úgy a gyermekorvosok, mint a szülők számára, (ráadásul kevésbé feltűnő).
És ne feledkezzünk meg a kumulatív toxicitásról vagy a gyógyszerkölcsönhatásokról, amelyekkel a gyerekek szembesülnek. „A gyerekek ellenállóak”, nem igaz?
Az elmaradt oltások egyszerre történő „bepótlása”: halálos rituálé
Mivel 18 éves kor előtt több mint 70 adagot ajánlanak, időnként egy-egy szegény gyerek óhatatlanul lemarad az oltások beadásáról. De ne aggódjanak. Az oltások „bepótlásának” koncepciója jól bevált a gyermekgyógyászatban. Ebben a gyakorlatban egy olyan gyermeket, aki lemaradt a hivatalos ütemterv szerint, bevisznek, hogy megkapja azokat az oltásokat, amelyeket még nem kapott meg, bármilyen kombinációban is.
Az oltásfanatikusok évtizedek óta szívből támogatják a „felzárkóztató oltásbeadásokat”.
2002-ben Dr. Paul Offit vakcinológus hírhedt nyilatkozatában azt állította, hogy a gyermekek „elméletileg körülbelül 10 000 oltásra képesek egyszerre reagálni”. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia Pediatrics című kiemelt folyóiratának egy cikke támogatta az elképzelést. Offit vezető szerzője ennek a folyóiratnak.
2023-ban az Egészségügyi Világszervezet a Bill és Melinda Gates Alapítvánnyal, a Rockefeller Alapítvánnyal, a GAVI-val együttműködve, valamint Chelsea Clinton támogatásával elindította a „A nagy felzárkózás” nevű világméretű programot, amelynek célja, hogy világszerte biztosítsa a gyermekek számára a többszöri egyidejű oltás csodáját.
Milyen klinikai vizsgálatokat végeztek, amelyek igazolják ennek a hiper-agresszív megközelítésnek a biztonságosságát és hatékonyságát? Semmilyet. Jó okai vannak, hogy miért hiányoznak a klinikai vizsgálatok, amelyek alátámasztanák a különböző oltások egyidejű beadását.
Az első ok természetesen az, hogy az oltóorvosok nem akarnak olyan tanulmányokat, amelyek bizonyíthatják, hogy termékeik bármilyen módon károsak. Egy korábbi tanulmányban már láttuk, hogyan használják a vakcinagyártók még fejlesztés alatt álló termékeiket: hogy elrejtsék termékeik toxicitását, hamisított placebókat használnak
A második ok az, hogy a gyakorlatban a „felzárkóztató oltásbeadások” olyan kaotikus és megismételhetetlen körülmények között zajlanak le, hogy megfelelő mintavétel és dokumentáció szinte lehetetlen lenne. Minden szituáció, amikor egy gyermeket behívnak a rendelőbe, hogy több „elkésett” oltást pótoljanak, más és más.
Egy kétéves korában lemaradt gyermeknek egy személyre szabott, fél tucat vagy több oltásból álló oltási koktélt adhatnak be egyszerre. Az idősebb, 5 éves, iskolába készülő testvére egészen más oltási keveréket kaphat. Az oltások lehetséges kombinációi (és azok potenciális kombinált toxicitásai) szinte végtelenek, ezért teljesen meghaladják a tudományos ismereteket.
Büntetlen csecsemőgyilkosság
Ha az olvasók egyfajta vadnyugati, „lődd le őket most, majd Isten kiválogatja az övéit” hangulatot éreznek a „felzárkóztató oltásbeadásokban”, az nem alaptalan. Számos csecsemő és kisgyermek halt meg közvetlenül azután, hogy egyszerre több oltást kaptak.
Suzanne Burdick újságíró leírja egy friss eset:
Blessing Myrical Jean Simmons hat oltást kapott 6 hónapos korában egy rutin orvoslátogatás alkalmával. Édesanyja, Brishe McKinley szerint a csecsemő 2025 január 13-án délután 3 órakor kapta meg az oltásokat egy louisianai klinikán. Másnap reggel nagyjából fél 8-kor a szülők holtan találták Blessinget a bölcsőjében.
Az egyidejűleg beadott vakcinák tartalmaztak egy második adag DTaP-t (diftéria, tetanusz és szamárköhögés), inaktivált poliovírust, Hib-et (a Haemophilus influenzae b típus rövidítése), rotavírust és pneumococcus-t, valamint egy harmadik adag hepatitis B-t.
Brishe McKinley megjegyezte, hogy lánya „tökéletes egészségnek” örvendett, mielőtt megkapta az oltások özönét.
És ez a tragédia megdöbbentő gyakorisággal ismétlődik.
2025. március 26-án, a New York állambeli Rochesterben található Golisano Gyermekkórházban, egy rutin gyermekgyógyászati vizsgálat során egy 12 vakcinaát adtak be egyszerre az egyéves Sa’Niya Carternek. A szegény Sa’Niya-t ért oltáscsomag magában foglalta a következő adagokat is: „DTap/Hep B/IPV (Pediarix), HiB/Acthib/Hiberix, pneumococcus 20-valens Conj vakcina, bárányhimlő (varicella), MMR és hepatitis A.”
Március 27-én hajnali 4 órára, többszöri rohamok, 700 feletti vércukorszint és szívmegállás után Sa’Niya Carter meghalt.
Az 1986-os Nemzeti Gyermekkori Oltási Sérülésekről Szóló Törvény (NCVIA) széles körű mentességet biztosított a vakcinagyártóknak a termékfelelősség alól. A törvény létrehozta a Nemzeti Oltási Sérülések Kártalanítási Programját (VICP), amelyen keresztül az oltási sérültek állítólagosan igazságszolgáltatást követelhetnek. A VICP azonban mélyen problematikusnak bizonyult.
A 11 hetes Anna Sims 2013. december 16-án halt meg, mindössze néhány órával azután, hogy több rutinszerű oltást beadtak neki, többek között Pediarixet, Hibet, PCV13-at és RotaTeq-et egy csecsemő egészségügyi vizsgálaton. A szülei a VICP-hez fordultak segítségért. Próbálkozásaik több mint egy évtizedig tartottak, végül 2025 augusztusában értek véget.
Csak egy gyermekneurológus/neuropatológus és egy immunológus szakértő vallomása, valamint a HHS fellebbezéseinek elutasítása után, amelyek a Sims család javára hozott 2024-es döntés hatályon kívül helyezését kérték, véglegesítette a bíróság azt a megállapítást, hogy Anna halálát vakcina okozta agyvelőgyulladás (encephalitis) okozta, ami agytörzs-sérvhez és halálhoz vezetett.
A 14 hónapos Violet Skye Rodela 2015. március 11-én hunyt el, 19 nappal azután, hogy megkapta a kanyaró, mumpsz, rubeola (MMR) oltást, valamint számos más rutinszerű gyermekkori oltást. Szülei ezt követően 2017-ben nyújtottak be kérelmet a VICP-hez.
Az Anna Sims-ügyhöz hasonlóan a VICP-nek közel egy évtizedbe telt, mire végső következtetésre jutott a Rodela-ügyben. Végül 2024. augusztus 8-án az Egyesült Államok Szövetségi Kárfelügyelő Bírósága 310 000 dollár kártérítést ítélt meg Violet Rodela családja javára. A kaliforniai bírósági rendszer késedelmei miatt az összeget csak 2025-ben fizették ki.
Ahogy a Sims és Rodela esetek is mutatják, a VICP rendkívül közömbös az oltáskárosultak iránt. A VICP-ben való eligazodás gyakran kimerítő, évekig tartó jogi küzdelem, amely a legjobb esetben is csak marginális kártérítéssel végződik. Wade Rohde, a The Vaccine Court (Vakcina-bíróság) 2.0 című könyv szerzője szerint a VICP az NCVIA 1986-os törvénybe iktatása óta eltelt 40 évben mindössze 50 csecsemő-halálesetet kártalanított.
Tekintettel több különböző oltás egyidejű beadására és a hirtelen csecsemőhalál szindrómára (SIDS), és arra, hogy a VICP-ben rendkívül nehéz eligazodni, nagy valószínűséggel több ezer kisgyermek halt meg egyszerre beadott injekció következtében.
Másrészt az a tény, hogy körülbelül 50 csecsemőhaláleset esetében a szülők a VICP közömbös és az eljárást szabotáló magatartása ellenére kártérítést kaptak, önmagában elsöprő bizonyítékot jelent arra vonatkozólag, hogy a gyermekeket a több egyszerre beadott oltás megöli.
A kérdés nem az, hogy meghalnak-e a gyerekek több egyidejűleg beadott oltástól, hanem, hogy hány gyerek hal meg.
Képzeld el, hogy elveszíted a kisgyermekedet közvetlenül azután, hogy megkapja az oltások özönét, több mint egy évtizeden át küzdesz a szövetségi bíróságon, és végül beéred egy minimálbérnek megfelelő halasztott kompenzációs csomaggal az évekig tartó küzdelmedért.
És ez akkor van, ha te nyersz.
Természetesen a gyermeked még mindig halott, és akik a haláláért felelősek, folytatják a tetteiket, büntetlenül okoznak károsodást és ölnek meg további gyerekeket.
Az adatok felhalmozódnak
A tudományos szakirodalomban egyre több bizonyíték van arra, hogy az egyidejűleg beadott több oltás növeli a vakcina toxicitását és gyermekek halálát okozza.
Miller és Goldman kutatók egy 2011-ben publikált, lektorált, Humán és kísérleti toxikológia c. tanulmányban összehasonlították csecsemőhalandóság adatait a világ 30 fejlett országában az egyes országokban 1 éves korig rutinszerűen beadott oltások számával. „Statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak a növekvő oltási adagok száma és a növekvő csecsemőhalandóság között” (r = 0,70, p <0,0001).
Vonakodva még a CDC kutatói is elismerték az egyszerre beadott oltások és a halálesetek közötti összefüggést, bár e nem független intézmény részeként megállapításaikat jellemzően lekicsinylik.
A Clinical Infectious Disease egyik 2015-ös számában a CDC kutatói, akik áttekintették a Vakcinák Mellékhatásainak Jelentési Rendszerét (VAERS), azt írták, hogy „A gyermekhalálozási jelentések esetében a gyerekek 79.4%-a kapott 1-nél több oltást ugyanazon a napon; a csecsemők körében 86.2% kapott 1-nél több oltást.”
Ennek ellenére, és annak ellenére, hogy az 1 244 vizsgált gyermekhalálesetből 544-et hirtelen csecsemőhalál szindrómának (SIDS) minősítettek, a szerzők valahogy arra a következtetésre jutottak, hogy „az 1997–2013 között a VAERS-hez benyújtott haláleseti jelentésekben nem figyeltek meg(!) aggasztó mintázatot.”
Egy nagyon friss tanulmányban Jablonowski és Hooker több mint 1 700 gyermekkori halálesetet elemeztek. A szerzők vizsgálták az összefüggést gyermekek oltási nyilvántartásával. Többek között a következőket találták:
Azokat a gyermekeket, akik mind az öt, 2 hónapos korban elsőként ajánlott oltást (DTaP, rotavírus, HIB, gyermekbénulás és pneumococcus) megkapták, összehasonlították azokkal a gyermekekkel, akik életük második hónapjában egyik oltást sem kapták meg. Azok a gyermekek, akik mind az öt oltást megkapták, 60%-kal (OR=1.60 (1.12-2.32), p-érték=0.0084) nagyobb valószínűséggel haltak meg a 3. hónapban, mint az oltatlanok.
Továbbá azt találták, hogy a kislányok szignifikánsan nagyobb kockázatnak voltak kitéve a fiúkhoz képest, és hogy a halálokok eltérőek voltak az oltott gyermekeknél (beleértve a fertőző betegségek és az idegrendszeri betegségek miatti haláleseteket) a be nem oltottakhoz képest.
Fordul a kocka
Ebben a dolgozatban az egyszerre beadott különböző injekciók okozta halálesetekre összpontosítottunk. Nem foglalkoztunk az egyszerre beadott különböző injekciókhoz kapcsolódó, nem halálos kimenetelű károsodások kérdésével.
További aggodalomra ad okot, hogy az egyszerre beadott különböző injekciók hogyan akadályozhatják az oltások szándékolt védőhatását. Paul Offit könnyelmű és megalapozatlan találgatásaitól eltekintve, hogyan képes egy csecsemő még fejlődésben lévő immunrendszere egyszerre fél tucat vagy több kihívással megbirkózni?
A CDC jelenlegi gyermekgyógyászati oltási ütemterve által ajánlott standard elsőéves oltási sorozat hatalmas és rendkívül változatos mennyiségű antigént és egyéb összetevőt tartalmaz. Még a toxicitás kérdését félretéve is rendkívül felelőtlen és őszintén szólva abszurd feltételezni hogy egy csecsemő immunrendszere sikeresen képes „multitasking” ellátására ilyen intenzív stressz alatt, és egyidejűleg hatékony immunitást fejleszt ki az összes egyszerre elé kerülő antigénnel szemben.
Az elkerülhetetlen következtetés az, hogy a jelenlegi CDC-ütemterveket kidolgozó gyógyszerészeti-orvosi intézményrendszert egyszerűen nem érdekli, hogy a több egyidejű injekció beadása biztonságos vagy hatékony-e. Őszintén szólva, nem is akarják tudni. Csak oltani akarják a csecsemőket.
Végül, a Covid-korszak égbekiáltó oltási zsarnoksága nyomán úgy tűnik, hogy a dolgok megfordulnak.
Donald Trump elnök nemrégiben megbízta Robert F. Kennedy Jr. egészségügyi miniszterét, hogy a CDC gyermekgyógyászati oltási ütemtervét jobban összehangolják más fejlett országokkal, például Dániával és Japánnal.
Továbbá a jelenlegi, több mint 70 adagos oltási ütemterv jogi kihívások elé néz. A CDC-t a közelmúltban beperelték arra hivatkozva, hogy a gyermekgyógyászati oltási ütemterv alkotmányellenes, az első és az ötödik alkotmánykiegészítés, valamint a közigazgatási eljárási törvény megsértése miatt. Továbbá azt állítva, hogy a CDC gondatlanul járt el a következőkben: soha nem vizsgálta az oltási ütemterv kumulatív biztonságosságát, annak ellenére, hogy erre kötelezettsége van.
Bármely szülő, aki olyan gyermekorvoshoz viszi gyermekét, aki több egyidejű oltást vagy „felzárkóztató oltásokat” javasol, fontolóra veheti egy randomizált, vak, placebo-kontrollos vizsgálat megtekintését, amely igazolja az orvos által beadni kívánt oltások biztonságosságát és hatékonyságát.
Brishe McKinley-t, Blessings Simmons édesanyját arról kérdezték, hogy mit szeretne leginkább mondani a nyilvánosságnak gyermeke halála után, amely, mint láttuk, kevesebb mint egy nappal több injekció egyidejű beadása után következett be. McKinley azt mondta:
„Ne hagyd, hogy te, a szeretteid vagy a gyermekeid a gyógyszeripar statisztikájává váljanak.”
SMINK?
Közzétevő nem ismeri a vonatkozó hazai részleteket. Amint tájékozódik a kérdésben, frissíti bejegyzését, amely a leginkább megdöbbentő és felkavaró bejegyzések egyike a honlapon.
2026. január
Közzéteszi:
Király József
