| Dr. Heinrich Kremer nyugalmazott főorvos
Idéz forrásokat, melyek a gyógyszeripar és politika összefonódását igazolják. Bush sen. 1976-ig CIA-elnök volt, utána a Lilly gyógyszerkonszernnél igazgató. Majd Reagan alelnöke lett. Innen fogva sima útja volt a hisztériának, amely az amerikai adófizetőknek 400 milliárd dollárjába került. A médiák által gerjesztett hisztériának Németország is felült, és buzgón kelttette a vaklármát. A német Szövetségi Egészségügyi Hivatal virológus professzorai a legkomolyabban állították, hogy 1996-ig minden német HIV-pozitív lesz, és 1998-ig minden német kihal. A médiák hálásan fogadták a rémhíreket, és azokat sokszorosítva adták tovább. A józan mérleg: Európában a lakosság 0,1 – 0,5 %-át bélyegezték HV-pozitívnak. 2004 végéig kb. 13.000 AIDS halálesetet jelentettek. Ez az összlakosságnak kevesebb, mint 0,1 %-át jelenti. A statisztikák másról is árulkodnak. Pl. arról, hogy a vérzékenységben szenvedő AIDS-betegek elhalálozása Nyugat-Berlinben, ahol ezek a betegek minden klinikai kezelést és támogatást, megkaptak, kétszerese a szövetségi átlagnak.
Dr. Kremer már 1984-ben tudta, hogy a hivatalos AIDS-elmélet több sebből vérzik. Tudta, hogy drogfüggőségben és hepatitiszben szenvedő betegeit a piacon lévő tesztek pozitívnak tesztelnék. Szembesült a politika követelésével, hogy ezeket e betegeket zárják karanténba. Nemet mondott, mert tudta, hogy a szimptóma nem fertőző, és erre saját kórházából szolgáltatott bizonyítékokat. Meghívta a közmédiákat, a helyszínen győződjenek meg a valós helyzetről. Az újságírók jöttek, és Dr. Kremer részletesen tájékoztatta őket a hivatalos teória ellenmondásairól, illetve eléjük tárta bizonyítékait is. Nos, ugyanezek az újságírók a tőle hallottaknak pontosan az ellenkezőjét mondták a talkshow-kban és írták a sajtóban (Spiegel, Stern, Focus, Zeit, Welt, SZ, FAZ, stb). Kremer tehát kezdettől fogva tudta, mire megy ki a dolog. Hogy a hisztériát mesterségesen építették fel. Hogy voltak körök, amelyek egy halálos járvány hisztériát akartak felépíteni. Kremernek a legmagasabb politikai körökig voltak kapcsolatai, akik magánbeszélgetések során biztosították, képben vannak teljesen a hisztériát illetően, nekik mindegy, a lényeg, hogy a drogosok és homoszexuálisok kérdését megoldják. Kremer ellen megpróbáltak egy merényletet is elkövetni, de jó érzékkel, idő előtt kiszállt autójából. Majd egy minisztertől, aki nagyon tisztelte a drogosokkal és elítéltekkel folytatott munkáját, megtudta, hogy s szövetségi kormány egy titkos pszichológiai vizsgálatot indított el, avval a céllal, hogy elmebetegnek nyilvánítsák, illetve, hogy ha majd emiatt lemondatják állásáról, akkor “öngyilkosságot” fog elkövetni. Amikor Kremer ezt megtudta, lemondott főorvosi állásáról. Kremer részletezi, úgy a kutatók, mint az USA egészségügyi hatóságai számára ismertnek kellett lennie az azidotimidin mérgező hatásának. A gyógyszerteszt során a gyógyszert kapott csoport tagjai vértranszfúziót kaptak, a kontrollcsoport tagjait pedig a Bactrimmal mérgezték. Így érték el, hogy a 17 hetes vizsgálat az AZT pozitív hatását hozta ki eredményként. 1993-ra tarthatatlanná vált a helyzet, egyre több a publikáció a gyógyszer halálos hatásáról. A gyártók ekkor csökkentik a hatóanyag-koncentrációt, illetve az AZT mellett egyéb mérgeket is előírnak a betegeknek, mint a proteáz-gátlókat. A proteázok fehérjebontó enzimek. Az egészet nagy hatású kombiterápiának, koktélterápiának nevezik el. A következmény: szívinfarktus, májkárosodás, anyagcserezavarok, cukorbetegség és egyéb problémák. A német Ärztezeitung 2005.8.3-i számában beszámol róla, hogy a háromszoros kombiterápia alkalmazása óta az AIDS-betegek elhalálozása 90 %-kal csökkent. Az újság csak azt felejti el megemlíteni, hogy a 90 %-os csökkenést csak az 1996-ig alkalmazott AZT-terápiával szemben lehetett kimutatni. 1997-ben a Stanford-Egyetem kutatócsoportja közzéteszi kutatási eredményeit az ún. AIDS-betegek gyógyításáról ciszteinnel. A cisztein egy természetes aminosav. A kezelt páciensek T4 immunsejt értékei olyan alacsonyak, hogy ennek alapján AIDS-betegeknek számítanak. Kremer számára a betegség neve az immunrendszer leromlása. A ciszteinkúra 6-8 hónapig tart, a klinikai megfigyelést 2-3 évre kiterjesztik. Az eredmények drámaiak. Az immungyengeségben szenvedő személyek állapota sokkal jobb a ciszteinkezeléstől, mint a kontrollcsoporté, amely a kombiterápiát kapja. Ekkor viszont furcsa dolog történik. A szaksajtó és a közmédiák elhallgatják a Stanford-Egyetem kutatási eredményeit, továbbra is megy a riogatás a halálos vírusról, és a gyógyszernek kinevezett mérgek fontosságáról. Ennek oka: A cisztein a glutation alkotórésze, amely az egyik legfontosabb antioxidáns. Mivel a cisztein és a glutation természetes anyagok, ezért nem lehet őket szabadalmaztatni, mint az azidotimidint, bactrimot és többi mérgező társaikat. A mottó tehát: “Ha csak úgy tudunk milliárdokat keresni, hogy mérgekkel kezeljük a betegeket, akkor inkább ezt tesszük, mintsem hogy természetes anyagokkal kezeljük őket. Ezeken ugyanis nem tudunk milliárdokat keresni.” Ajánlott irodalom: Kremer H.: a rák- és AIDS-gyógyászat csendes forradalma. A betegségek és elhalálozások alapvető okai. Ehlers Verlag, Wolfratshausen. 2004 ISBN 3-934196-14-6 (Haben Bob Gallo und seine Kollegen den HIV-Test maßgeschneidert?) |
