Egy nemzetközi kutatócsoport megdöbbentő eredményre jut a vakcinázás hatékonyságát illetően.
Lássuk először is a csoport tagjait:
Joseph Fraiman, Louisiana Állami Egyetem, USA
Dr. Juan Erviti, Navarra Egészségügyi Szolgálat, Spanyolország
Dr. Mark Jones, Bond Egyetem, Ausztrália
Dr. Sander Greenland, Kaliforniai Egyetem, USA
Dr. Patrick Whelan, Kaliforniai Egyetem, USA
Dr. Robert M. Kaplan, Stanford Egyetem, USA
Dr. Peter Doshi, Marylandi Egyetem, USA, a British Medical Journal szerkesztője.
Az orvosokból, epidemiológusokból, mikrobiológusokból álló csoportnak Jones és Greenland személyében két statisztikus tagja is van.
Közös tanulmányuk címe: „Súlyos mellékhatások az mRNS-oltást követően randomizált vizsgálatokban” (“Serious Adverse Events of Special Interest following mRNA vaccination in randomized trials.”)
Ha az ún. tényvizsgálók most felsikítanak: igen, ez egy lektorálatlan tanulmány, mert – amint az a szövegből is kiderül – a módszerrel, a kiértékeléssel és az eredmények értelmezésével kapcsolatos – egymás közt folytatott – viták nem számítanak szakmai lektorálásnak. Az inkompetensek véleménye szerint, akik csak úgy dobálóznak a “Peer Review” fogalmával, nagyobb megbízhatóságot eredményez, ha egy nyolcadik szerző is hozzászól a maga külső szempontjaival.
Hagyjuk meg hát mindenkinek a maga hitét, illúzióját. Ha valakit érdekel, a valóság a lektorálások világáról, az illúziók temetéséről, annak ajánljuk Dr. Habil. Heike Diefenbach részletes összefoglalóját a folyamatról, amely itt ingyenesen elérhető.
Foglaljuk össze röviden Fraiman és munkatársai (2022) – módszereiben és statisztikai elemzésében kifogástalan – tanulmányát.
A kérdés, amely a szerzőket foglalkoztatja, egy olyan kérdés, amely valójában minden engedélyező hatóságot kellene, hogy foglalkoztasson, azokat a hatóságokat, amelyek felelősek azért, hogy az mRNS-génterápiákat az emberiségre szabadították, de nem foglalkoztatja őket, amiből csak egy egyetlen szóba sűríthető következtetés vonható le: KORRUPCIÓ. A hatóságok, az FDA, az EMA, a Pfizer, a Biontech és a Moderna uszályában vannak, és ha eljön a felelősségre vonás ideje, az illetékeseknek felelniük kell az általuk okozott károkért.
Kezdjük az adatokkal:
A Fraiman és munkatársai által használt adatok olyan adatok, amelyek úgy az engedélyező hatóságoknak, mint az mRNS-génterápiák gyártóinak is rendelkezésére állnak, azokat utóbbiak publikálták. Más szóval: Fraiman és munkatársai olyan eredményekre jutottak, amelyekre egy engedélyező hatóságnak is jutnia kellett volna, ha annak alkalmazottai valóban törődnek a lakosság egészségével, és az mRNS-terápiák okozta károsodások elleni védelemmel.
Mi több, a Fraiman és munkatársai által kapott eredmények nagyon konzervatív, visszafogott becslések, mivel a gyártók, különösen a Pfizer/Biontech, elszabotálták a permetléjük által okozott következményes károk értékelésének lehetőségét:
- A klinikai vizsgálat eredményei gyakorlatilag értéktelenné váltak, mivel a vizsgálati alanyok vakcina- vagy kontrollcsoportba való besorolását nyilvánosságra hozták;
- a COVID-19 génterápia után bekövetkező károsodások hosszabb időn keresztül történő vizsgálatának lehetőségét elvették, mivel a kontrollcsoport résztvevőit beoltották;
- Ennek megfelelően a Pfizer/Biontech számára csak a második dózist követő egy hónap áll rendelkezésre a BNT162b2 által a beoltott egyénekben okozott károsodás vizsgálatára.
Ennek eredményeképpen a Fraiman-csoport által kiszámított eredmények messze alulbecsültek; a tényleges eredmények nagy valószínűséggel sokkal riasztóbbak, mint amit a szerzők a gyártóktól, valamint az amerikai és a kanadai engedélyező hatóságoktól származó adatok alapján kiszámítottak.
[„Ezt joggal mondhatjuk, állítja a sciencefiles csapapta, mert hónapok óta gyűjtjük a COVID-19 méregspray-jel kapcsolatos súlyos, hosszú távú károsodást és néha halált okozó, összes mellékhatásokról szóló tanulmányokat.
Jelenlegi értékelésünk 120 tanulmányon alapul, amelyek 180 esettanulmányról számoltak be. Mindezek 46 különböző fajta súlyos megbetegedésről tudósítanak a COVID-19 vakcinázás/génterápia következtében. Mindez itt olvasható].
A szerzők kiszámították a kockázat megoszlását (risk ratio), annak kiderítésére, hogy egy gyógyszer vagy vakcina nem okoz-e több kárt, mint amennyi hasznot nyújt. Fraiman és munkatársai (2022) munkája az első általunk ismert költség-haszon elemzés, amely teljesen eloszlatja azt az illúziót, amely mögé a vakcinák protagonistái olyan szívesen bújnak, nevezetesen, hogy az mRNS COVID-19 génterápia véd a súlyos betegségektől. Lehetséges, bár teljesen kétséges, hogy az mRNS-COVID-19 génterápiák valóban pozitívan befolyásolják a COVID-19 miatti kórházi kezelés valószínűségét.
Ez azonban mellékes, mert annak a valószínűsége, hogy egy beoltott személyt a Pfizer/Biontech/Moderna permetlevelei megmentsenek a kórházi kezeléstől, KISEBB, mint annak a valószínűsége, hogy a BNT162b2 vagy az mRNS-1273 oltások súlyos mellékhatásokat okozzanak. (A szerzők által) másképp fogalmazva:
„A Moderna vizsgálatban a súlyos mellékhatások (Adverse Events of Special Interest (AESI)) kockázatának növekedése, excess risk, (15,1; 10 000 résztvevőre) meghaladta a COVID-19 kórházi kezelés kockázatának csökkenését a placebocsoporthoz képest (6,4; 10 000 résztvevőre).”. A Pfizer vizsgálatában a súlyos mellékhatások többletkockázata (10,1; 10 000 résztvevőre) meghaladta a COVID-19 kórházi kezelés kockázatának csökkenését a placebocsoporthoz képest (2,3; 10 000 résztvevőre).”
Egy normális világban ez az a pillanat, amikor egy gyógyszert vagy egy állítólagos vakcinát kivonnak a piacról, ha tévesen hagyták jóvá, mivel bebizonyosodott, hogy többet árt, mint használ, méghozzá jelentősen többet:
A Pfizer mRNS-génterápiája 36%-kal nagyobb valószínűséggel okoz súlyos mellékhatást, mint a placebocsoport, a Moderna-koktél pedig 5%-kal nagyobb valószínűséggel. Súlyos mellékhatás alatt a következőket kell érteni: Halál, életveszélyes betegség, kórházi kezelés, meglévő kórházi kezelés meghosszabbítása, maradandó károsodás stb.
Tehát nem valami elhanyagolható apróságról van szó.
Ha az elemzést azokra a súlyos nemkívánatos eseményekre korlátozzuk, amelyekről feltételezhető, hogy a vakcinázás eredményeként következnek be, mivel releváns tapasztalatok állnak rendelkezésre, akkor a megfelelő, különös jelentőségű nemkívánatos esemény (AESI) kockázata 57%-kal nagyobb a Pfizer vakcinázási csoportban, mint a placebocsoportban. A Moderna-nál az AESI kockázata 36 %-kal nagyobb vakcinázási csoportban, mint a placebocsoportban. A súlyos betegségek között, amelyek kockázatát az mRNS-injekciók még a hiányos gyártói adatok szerint is jelentősen megnövelik, mindenekelőtt a véralvadási zavarok, azaz a trombózisok és az ebből következő agyvérzés, szívmegállás a jelentősek.
Így már a Pfizer/Biontech/Moderna saját adatiból is kiolvasható, hogy az általuk készített mRNS permetlé koktélok nem biztonságosak, hogy az általuk okozott kár sokszorosan meghaladja az általuk nyújtott hasznot. Erre a következtetésre juthatott volna az FDA is, ha ott nem manipulálják az adatokat:
„Az FDA elemzése így több ezer további, nagyon kevés követési adattal rendelkező résztvevőt tartalmazott, akiknek nagy többsége csak egy adagot kapott.”
Hogy egy, az oltóanyagok biztonságáért felelős hatóság miért szépíti meg az adatokat, miért hallgat el súlyos és jelentős mellékhatásokat, – olyan kérdés, amelyre csak a már ismert választ lehet adni: KORRUPCIÓ – mi másért hanyagolná el valaki szakmai kötelességeit.
Követik-e vajon tettek a felismerést?
2022. július
A Sciencefiles írása alapján közzéteszi:
Király József
