Mégiscsak bekövetkezett. Évekig tartó titkos tárgyalások után 2025. május 19-én Genfben elfogadták az Egészségügyi Világszervezet, azaz a gyógyszer- és oltóanyagmaffia végrehajtó szervének pandémiaszerződését. [1] A hivatalos verzió szerint a monstrum dokumentum célja, hogy a világ jobban felkészüljön a következő „világjárványra”. A legaggályosabb részek egyelőre kimaradtak a szerződésből a tervezethez képest: a 22. cikk kifejezetten kimondja,
| hogy sem a WHO, sem főigazgatója nem avatkozhat bele az állami szuverenitásba, és nem rendelhet el semmilyen kényszerintézkedést, például védőoltásokat vagy zárlatokat. Nem lehetnek büntetőintézkedések azokkal az országokkal szemben sem, amelyek nem teljesítik kötelezettségeiket. A szerződést ratifikáló államok joga annak meghatározása, hogy milyen intézkedéseket kell hozni a világjárvány ellen. A katasztrofálisan eltúlzott koronavírus intézkedések ismeretében ez ugyan még mindig elég rossz, de legalább papíron megvan annak lehetősége, hogy a több mint kétes hírű WHO kívülről aláássa az állami szuverenitást. |
A szerződés előírja, hogy a WHO jelenlegi 194 tagállama vállalja, hogy megerősíti egészségügyi rendszerét és állatállomány felügyeletét oly módon, hogy a járványkitöréseket gyorsan felismerjék és megfékezzék. Emellett az országoknak gyorsabban kell tájékoztatniuk egymást, és meg kell osztaniuk tudásukat.
Még mindig tartja magát az a hazugság, hogy a koronavírus azért tört ki, mert állatokról terjedt át az emberekre. Mint ahogy a másik városi legenda is, hogy szándékosan tenyésztették ki a kínai Wuhanban, egy veszélyes funkciónyerési kutatás részeként. [2]
Erről azonban sem a WHO, sem a szerződés nem tesz említést. A szerződés azt is kimondja, hogy minden országnak hozzáférést kell biztosítani a védőanyagokhoz, gyógyszerekhez és vakcinákhoz, és hogy az egészségügyi dolgozókat kiemelten kell kezelni. A gyógyszeripari vállalatoknak meg kell osztaniuk tudásukat, hogy a gyógyszereket és vakcinákat ne csak néhány országban lehessen előállítani.
Tegező viszonyban a terroristával
Külgazdasági és külügyminiszterünk többször nevezte Tedrosz Adémon Antikrisztoszt barátjának. Nos ebből a barátságból lehet, hogy profitált az (ex)-terrorista, akár Szíjjártó is, de hazánknak csak bajt hozott. Egy jóbaráttól elvárná az ember, hogy azt mondja: „Petikém, mint jóbarátomnak mondom: Ne lihegjétek túl a pandémiahisztériát, és a hagyományos engedélyezés eljárás nélkül rátok tukmált vakcinákkal is vigyázzatok. Elég ha megveszitek, aztán inkább szemétbe vele, és a fecskendőbe bőven elég a fiziológiás sóoldat.”
Ehhez képest Magyarország egyike volt a kovidhisztériát leginkább túllihegő államoknak.
Megjegyezzük: Az ún. esetszámok ma ugyanolyan magasak, mint 2020-ban, 2022-ben vagy akár 2019-ben. Csak éppen senki nem tesztel, senki nem beszél róla. [Persze csak akkor, ha időközben nem változtatják meg a tesztelési módszereket, segédanyagokat, amire viszont van példa.]
A WHO-szerződés szerint a vírusok, baktériumok és más mikroorganizmusok DNS-szekvenciáit szabadon hozzáférhetővé kell tenni a vakcinák és gyógyszerek kifejlesztése érdekében. [Közzétevő: Mely szekvenciák kizárólag számítógépes programok alkotásai, a valóságban sohasem lettek bizonyítva. Nem bizonyíték, ha a pool-ból (levesből) más kutató ugyanavval a programmal ugyanolyan szekvenciákat alkot. Lásd a hivatkozott írásokat. [2]]
A megállapodás egyelőre „fogatlan” – kommentálta az AUF1 főszerkesztője, Stefan Magnet. Robert Fico szlovák miniszterelnök mindazonáltal már világossá tette, hogy országa el fogja utasítani a világjárványügyi egyezményt, mivel az „aláássa a tagállamok szuverenitásának elvét, és aránytalanul beavatkozik az emberi jogokba”. Gerhard Kaniak, az FPÖ egészségügyi szóvivője szintén felszólította az osztrák kormányt, hogy lépjen ki a megállapodásból.
Nina Warken német egészségügyi miniszter a közelmúltban ígért további tízmillió eurót a WHO-nak, hogy kompenzálja az USA kilépését. Az, hogy a WHO főigazgatóját, Tedros Adhanom Ghebreyesus-t évek óta azzal vádolják, hogy 2013 és 2015 között etióp külügyminiszterként részt vett az ország több törzsének kínzásában és tömeggyilkosságában, és hogy a kínai rezsim bábjának is tartják, mindezek mellett lényegtelen.
A Focal Points értékelése:
A WHO világjárványügyi megállapodásban elrejtett alapvető aggodalomra okot adó pontok:
WHO ellenőrzés és nyomásgyakorlás a nemzeti politika irányába
Bár a 3. cikk megerősíti a nemzeti szuverenitást, a megállapodás – amelyet a WHO alapszabályának 19. cikke alapján fogadtak el – a ratifikáláskor jogilag kötelező érvényű kötelezettségeket teremt (31-33. cikk). A megállapodás felhatalmazza a WHO-t a világméretű világjárvány elleni védekezés koordinálására, beleértve a következőket is
Az országoknak össze kell hangolniuk nemzeti politikáikat ezekkel a WHO által vezetett rendszerekkel, és döntéseiket egyre inkább alá kell rendelniük a nemzetközi befolyásnak. |
Gyorsított jóváhagyású sürgősségi vakcinák
| A megállapodás támogatja a WHO-nál a gyorsított engedélyezést és a sürgősségi listára való felvételt (8. cikk (2) bekezdés). A megállapodás a jogszabályok harmonizálására szólít fel, és megköveteli a gyártóktól, hogy termelésük 20 %-át a WHO-nak adják át – ennek 10 %-át adományként (12. cikk (6) bekezdés). Ez elősegíti a kísérleti injekciók globális alkalmazását. |
Nincs szó a felelősségről és kártalanításról
| A tömeges forgalmazás előmozdítása ellenére a megállapodás nem tartalmaz semmilyen kötelezettséget a vakcinák okozta sérülések kártalanítására. Az OP15.10. számú határozat csupán arra szólítja fel a WHO-t, hogy dolgozzon ki „nem kötelező érvényű ajánlásokat” az új vakcinák jogi kockázatairól – a felelősség az államoké. |
Zöld út az oltási igazolványok és a digitális felügyelet számára
| A 6. cikk (3) bekezdése előírja az interoperábilis nemzeti egészségügyi rendszerek fejlesztését. A 8. cikk (4) bekezdése a szabályozási bizalmat segíti elő, a 16. cikk széles körű kockázati kommunikációra és „világjárványügyi kompetenciára” szólít fel. Bár az „oltási útlevél” szó nem szerepel, a struktúra megalapozza az oltáson és magatartáson alapuló globális digitális ellenőrzési rendszereket. |
Jogilag kötelező a ratifikáló országok számára
| A megállapodást a WHO alapszabályának 19. cikkével összhangban fogadták el (OP1. sz. határozat), és amint 60 ország ratifikálja, hatályba lép (31-33. cikk). Ezután kötelezi az országokat arra, hogy a WHO által vezetett koordinációs és beavatkozási rendszerekben részt vegyenek a világjárványok kihirdetése esetén – még akkor is, ha a nemzeti jogszabályok ennek ellentmondanak. |
Miért veszélyes ez?
- A nemzeti kormányok arra kényszerülnek, hogy jogszabályaikat a globális diktátumhoz igazítsák.
- A kísérleti termékeket alapos biztonsági vizsgálatok nélkül vezetnék be világszerte.
- A tudományos kritikát „félretájékoztatásként” lehetne üldözni.
- A lakosság egyes csoportjait rákényszeríthetnék, hogy orvosi eljárásoknak vessék alá magukat – anélkül, hogy kártérítést garantálnának kár esetén.
Figyeljünk rá, Tedros már most is egészségügyi vészhelyzetet hirdethet. Mindenesetre a szerződés mögötti machinációk és a következő „világjárványról” szóló állandó beszéd aggodalomra és éberségre ad okot.
Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a szerződés hagy kiskapukat a nemzetállamok számára. A döntő kérdés, hogyan él a lehetőségekkel hazánk. A szlovák példa mutatja, volna játékterünk.
A WHO diktatúra csak a nemzeti kormányok aktív közreműködésével működik.
A Journalistenwatch, illetva a Focal Points írásának felhasználásával.
Hivatkozások:
[1] Tudósítások erről:
Kuruc.info – Elfogadták a WHO járványügyi megállapodását – ellenszavazat nem volt, csak néhány tartózkodás
Jóváhagyták a WHO járványügyi megállapodását a tagállamok – Veszélyes új globális egészségügyi rend kezdődik
[2] Dr. Sam Bailey: Búcsú a virológiától ill.
Dr. Mark Bailey, Dr. John Bevan-Smith: A kovid-19 csalás: háború az emberiség ellen
2025. május
Közzéteszi:
Király József
