Oltóanyag hatékonyság: 90 % vagy 3 %? Nézőpont kérdése

Melyik állítás igaz?

1. A övsömör elleni vakcina 90%-os hatékonysággal megelőzi az övsömört.
2. Az övsömör elleni vakcina 32 beoltott személy közül EGY-nél előzi meg az övsömört. A többi 31 személy számára nincs haszna.

Válasz: Mindkét állítás igaz.

Találd ki, melyik állítás dominál a Shingrix – Amerika legnépszerűbb övsömör elleni vakcinája – reklámjaiban?

90%-os hatékonyság. 90%-os hatékonyság. 90%-os hatékonyság.

Ez a Centers for Disease Control and Prevention (Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) központi reklámüzenete, amikor a vakcina hatékonyságáról van szó. Ez a fajta statisztikai trükközés annyira elterjedt, hogy a CDC nyilvánvalóan egyáltalán nem lát benne valódi problémát, hogy ezeket a hatásokat hogyan mutatják be a nyilvánosságnak. Mivel olyan hatékonyak, és lényegében reklámüzeneteket jelentenek, ezért szét kell szedni őket. Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) amikor a vakcina hatékonyságáról van szó. Ez a fajta statisztikai trükközés annyira elterjedt, hogy a CDC egyáltalán nem lát benne valódi problémát, hogy ezeket az eredményeket hogyan mutatják be a nyilvánosságnak. Mivel olyan hatékonyak, és lényegében reklámüzeneteket jelentenek, szenteljünk néhány sort a kérdéskörnek.

Elvárhatjuk a mainstream média professzionális egészségügyi újságíróitól, hogy elemezzék ezeket a számokat, és elmagyarázzák, mit jelentenek, ugye?

Hm. Nem egészen.

Meglepődtem, amikor utánanéztem, mit írt a New York Times erről az állítólag 90%-os hatékonyságú oltásról. Ne feledjék: ez a hírforrás lát el minket minden olyan hírrel, ami nyomtatásra érdemes.

Az év elején a New York Times egy figyelemre méltó cikket tett közzé bizonyos vakcinák és az öregedés közötti összefüggésekről. A cikk címe így szólt: „A vakcinák többet segítenek az időseknek, mint gondoltuk.” A cikk egy egyértelmű kijelentéssel kezdődik:

„Legyünk teljesen egyértelműek. A herpesz zoster elleni oltás legfontosabb oka az, hogy két adag 90%-os védelmet nyújt egy fájdalmas, hólyagokat okozó betegség ellen, amelyben az amerikaiak egyharmada megbetegszik élete során – egy olyan betegség ellen, amely tartós idegfájdalmakat és egyéb kellemetlen, hosszú távú következményeket okozhat”.

Legyünk tehát „teljesen egyértelműek”.

A New York Times riporterei és szerkesztői okos emberek, elég okosak ahhoz, hogy gondoskodjanak arról, hogy az időseknél történő oltásról szóló beszámolójuk a „helyes” irányba haladjon. Viszonylag egyszerű megírni egy hihető, a vakcinákat dicsőítő cikket, ha nem kell igazán kritikus szemmel vizsgálni a számokat, amelyeket valaki elénk tár. Így a cikk egy előre látható irányt követ, amelynek célja, hogy kedvébe járjon a számos gyógyszer- és vakcina-hirdetőnek, akiknek a hirdetései tartják a Times-t a felszínen.

Ebben az esetben a szöveg a vakcinákról szóló tudósításokra vonatkozó, mára már megszokott sablont követi: eltúlozza azok hasznát, lekicsinyli vagy figyelmen kívül hagyja a káros hatásaikat, sulykolja a betegség borzalmait, miközben bizonyosságot és orvosi konszenzust színlel. Ahogyan egy korábbi Brownstone-cikkben már kifejtettem, ez a fajta elfogult tudósítás végső soron arra vezet, hogy Amerika egyik legnagyobb szószékéről a „Kérdezze meg orvosát!” szlogent hirdessék a műveletlen tömegeknek.

A nagy amerikai költő, Walt Whitman talán éppen a New York Times-ra gondolt, amikor arról írt, hogy „barbár üvöltése visszhangzik a világ háztetőin”.

Itt a herpes zosterről van szó, amelyet általában övsömör néven ismernek. Ezt a varicella-zoster vírus (VZV) reaktiválódása okozza, ugyanaz a vírus, amely a bárányhimlőt is kiváltja.

Az övsömör kellemetlen lehet, de nem feltétlenül az. Jellemzően egy adott idegpálya mentén bizsergés, égő érzés, viszketés vagy fájdalom jelentkezik, néha hólyagképző kiütéssel együtt, amely általában 2–4 héten belül gyógyul. Vannak hatékony és viszonylag olcsó antivirális gyógyszerek, amelyek – ha elég korán szedik őket – felgyorsíthatják a gyógyulást. Súlyosabb a helyzet, ha az övsömörből tartós idegfájdalom alakul ki, amelyet postherpetikus neuralgiának (PHN) neveznek. Néha a szemet is érinti, ami igazán súlyos lehet. Szerencsére ez ritka, és a herpesz zoster legtöbb esete egy hónapon belül magától megszűnik.

A legfontosabb herpesz zoster elleni vakcinákkal kapcsolatos randomizált vizsgálatok rövid, független elemzése egyedülálló esettanulmányt nyújt arról, hogyan torzíthatják el a tényleges tudományos eredményeket a New York Times szakmai újságírói.

Honnan származik tehát a „90%-os hatékonyság” állítás?

Valahányszor ilyen nagy számot látunk, tudnunk kell, hogy relatív értékről van szó. Felejtsük el, és kezdjük elölről – ezt szoktam mondani.

A relatív kockázatcsökkentések, mint például a „90%-os hatékonyság”, reklámcélú rövidítések, és annak félrevezető leírása, amire egy gyógyszer vagy vakcina egyetlen beoltottja számíthat.

Az emberek ezt értik a „90%-os hatékonyság” kifejezés alatt: ha 100 embert oltanak be, 90-nel kevesebb eset fordul elő, mint egy 100 fős, beoltatlan csoportban. A legtöbb ember így fogja értelmezni az üzenetet. És ha fájdalmas, hólyagokat okozó kiütés fenyeget, azt mondhatná: miért ne?

Ha 100 dollárért szeretne vásárolni valamit, és egy „90 %-os kedvezmény” feliratú táblát lát rajta, akkor mennyit fizet? Tíz dollárt, igaz? A gyógyszerek vagy oltóanyagok hatásának leírásakor ez nem így működik.

A 90 % azt jelzi, hogy egy vizsgálat során az oltottak körében arányosan mennyivel csökkent a megbetegedések száma az oltatlanokhoz képest. Jellemzően a nagy szám elhallgatja azt a döntő tényt, hogy a kiindulási kockázat ebben az esetben hihetetlenül alacsony.

A két nagy Shingrix-vizsgálatban, amelyekben egy 50 év feletti és egy 70 év feletti betegcsoport vett részt, a placebo-csoportban 3,5 éves időtartam alatt 3,4%-nál jelentkezett övsömör. A Shingrix-csoportban ez az arány 0,3 % volt. A vizsgálat több mint 16 000 beteget érintett, ami elegendően nagy kohorszot jelent ahhoz, hogy bizonyos következtetéseket lehessen levonni.

Tehát ha 3,4 %-ról 0,3 %-ra csökken az arány, az „90 %-os csökkenés”, igaz?

De fogalmazhatunk úgy is: A nemoltás 96,6 %-os hatékonyságú, míg az oltás 99,7 %-os hatékonyságú.

Másképp fogalmazva: ha 3,40 dollár lenne a zsebében, és egy rabló ellopná belőle a 90%-át, mi maradna? Pontosan, 30 cent.

Ha azt mondaná a barátainak: „A rablók ellopták a pénzem 90%-át!”, ők arra következtetnének, hogy most a szegényházba kerül, mert valószínűleg több ezer dollárt vesztett.

De ez nem így van: csupán 3,10 dollárt vesztett. Alig több, mint aprópénz.

A vakcina esetében a Shingrix-szel beoltottak és a placebót kapók közötti különbség 3,1 % (a két arányt egymásból kivonva).

Őszintébben fogalmazva: ha 100 embert oltanak be közel négy éven át, akkor körülbelül 3 övsömör-esetet lehet megelőzni. Ez azt jelenti, hogy 32 embert kellene beoltani Shingrixszel ahhoz, hogy közel négy év alatt egy övsömör-esetet megelőzzünk. Ez a fogalom, az NNV vagy „Number Needed to Vaccinate” (szükséges oltások száma), döntő fontosságú ahhoz, hogy jobban fel tudjuk mérni, érdemes-e Önnek beoltatnia magát. Az esélye arra, hogy hasznot húzzon belőle, 1 az 32-hez.

Ezekkel a számokkal kapcsolatban van egy nagy fenntartás: abból indulunk ki, hogy ezeket az adatokat csalás, hamis állítások vagy kitalációk nélkül gyűjtötték. Amennyire megállapíthatom, a Shingrix vakcina klinikai kutatásával kapcsolatban nem jelentettek csalási eseteket, hamis állításokat vagy illegális tevékenységeket, bár a vakcinát gyártó és vizsgáló vállalat a múltban más gyógyszerekkel kapcsolatban már szembesült egészségügyi csalási ügyekkel. Csak úgy mellékesen.

Térjünk tehát vissza a „90%-os hatékonyság” témához. 

Az ilyen számjátékokra elég hevesen reagálok, mert ha nem említik a kiindulási kockázatot, akkor a „90%-os hatékonyság” alapvetően eltúlozza a vakcina hatását. Ezt a trükköt már a Covid-vakcinák esetében is tapasztaltuk: a gyártók és a CDC „95%-os hatékonyságúnak” nyilvánították őket, noha a Covid által okozott kár bekövetkezésének abszolút valószínűsége mikroszkópikus méretű volt. Éppen ezért az mRNS-vakcinák abszolút haszna is nagyon csekély volt.

Ezzel eljutunk az ilyen adatok második problémájához: a kiindulási kockázat eltúlzásához. Ehhez szeretném megkérdezni Önöktől:

Mekkora az átlagos amerikai számára az élethosszig tartó halálozási kockázat?

100%. Sajnálom, hogy ezt a rossz hírt kell közölnöm Önökkel.

Ez a szám sokkal kisebb lesz, ha az éves halálozási kockázatot vesszük figyelembe. Lehetnek gyógyszerek, oltások vagy műtétek, amelyek elhalasztják ezt az elkerülhetetlen kimenetelt, de semmi sem fogja soha nullára csökkenteni az élethosszig tartó halálozási kockázatát.

Az élethosszig tartó kockázata mindig és örökre 100 % lesz.

Tartsuk ezt a tényt szem előtt, amikor azt mondjuk, hogy az amerikaiak egyharmada életük során övsömört kap. Életük során. Ez a szám félrevezető, mert elhallgatja a megfelelő következtetést: az amerikaiak kétharmada (azaz 66%) soha nem fog övsömört kapni az élete során.

Ez a kérdés a félig teli vagy félig üres pohárról szól. „Egyharmados élethosszi kockázat” azt is eltúlozza, hogy mekkora az éves kockázata. Az átlagos, 50 év feletti amerikai esetében az a kockázata, hogy bármelyik évben övsömört kapjon, 0,3 és 1 % között mozog. Idősebb korban valamivel nagyobb, de abszolút értelemben véve nem sokkal.

Más szavakkal:

„Boomerok és X-generációsok, figyelem: Bármelyik évben több mint 99 % az esélye annak, hogy NEM kapják el a övsömört.”

Gondolkozzanak el ezen egy pillanatra.

Ha Ön azok közé tartozik, akik úgy vélik, hogy Las Vegasban a nagy nyereményre fogadni vagy lottószelvényeket vásárolni jó stratégia a nyugdíj finanszírozására, azt mondanám, hogy jobban meg kellene értenie a valószínűségeket.

Ne okoljuk magukat; a legtöbb ember nem valószínűségekben gondolkodik, és furcsa módon akkor sem veszik figyelembe a valószínűségeket, amikor az egészségükről van szó. A legtöbbjük nyilván így gondolkodik: „Az anyámnak övsömöre volt, és nagyon rossz volt. Ezért nem érdekel, hogy a vakcina 1 az 32-hez esélyt ad-e nekem a »nyerésre«.” Na jó. Kockázzon, és remélje, hogy nyer.

Ami ezeknek a vakcináknak a költségeit illeti: nem olcsók, és soha nem „ingyenesek”.

Amennyire tudom, a vakcinák soha nem „ingyenesek”. Valaki fizet értük. A pénz a betegek zsebéből, a munkáltatója egészségbiztosítási tervéből vagy az állami kincstárból származik. A valódi kérdés az: végül is megéri-e?

Összefoglaljuk:

A övsömör és az övsömör elleni vakcinák számokban:

• 0,3–1 %: Az 50 év feletti átlagos amerikai számára az övsömör kialakulásának éves valószínűsége. Más szavakkal: annak a valószínűsége, hogy NEM betegszik meg övsömörben, minden évben meghaladja a 99 %-ot. Az életkor előrehaladtával enyhén emelkedik, de nem jelentősen.
• 32: Az 50 év felettiek száma, akiket Shingrix-szel be kell oltani ahhoz, hogy EGY övsömör-esetet (3,5 év alatt) megelőzzünk. Ez a NNV, azaz a „Number Needed to Vaccinate” (szükséges oltások száma) azt jelenti, hogy a vakcina 32 beoltott személy közül 31-nél nem fejti ki hatását.
• 333: Az 50 év felettiek száma, akiket Shingrix-szel kell beoltani ahhoz, hogy EGY postherpetikus neuralgia esetet megelőzzünk (332-en nem fognak megelőzni egyetlen PHN-esetet sem – mivel eleve rendkívül valószínűtlen volt, hogy ebben a betegségben megbetegedjenek).
• 11–25: Az 50 év felettiek száma, akik megkapják a vakcinát, és akiknél EGY esetben jelentkezik szisztémás reakció (a tünetek közé tartozik a fáradtság, gyengeség, fejfájás, hidegrázás és gyomorproblémák). Ezt NNH-nak vagy „Number Needed to Harm”-nak (a károsodás okozásához szükséges oltások száma) nevezik. Más szavakkal: az oltottak közül 11-ből 1 és 25-ből 1 között tapasztalja majd ezeket a mellékhatásokat, és esetleg több napig nem lesz munkaképes. Enyhén megnő a Guillain-Barré-szindróma (GBS) kialakulásának valószínűsége, amely egy ritka idegrendszeri rendellenesség, amelynek során az immunrendszer tévesen a perifériás idegrendszert támadja meg.
• 400 dollár: Az az átlagos ár, amelyet az Egyesült Államokban egy biztosítás nélküli személy fizetne a két adagból álló Shingrix-oltásért, amelyet két–hat hónapos időközönként adnak be. A Medicare, a Medicaid és a munkáltatók által biztosított magán egészségbiztosítások természetesen kevesebbet fizetnének.
• 12 800 $: A övsömör elleni oltás teljes költsége, amely az 50 év felettiek körében EGY övsömör-eset megelőzésére szolgál (3,5 év alatt). 32-szer 400 $.
• 132 800 $: A övsömör elleni oltás teljes költsége, amely az 50 év felettiek körében EGY postherpetikus neuralgia (PHN) eset megelőzésére szolgál (3 év alatt) . 332-szer 400 $.
• 125,5 millió: az 50 év feletti amerikai állampolgárok száma (az USA lakosságának körülbelül 36 %-a)
• 1,6 billió $: az 50 év feletti minden amerikai övsömör elleni oltásának költsége (a biztosítással nem rendelkezők számára érvényes áron).

Remélem, követni tudják a számításomat.

Ha minden 50 év feletti amerikai számára „ingyenes” övsömör elleni oltást biztosítanának, az 1,5 billió dollárba kerülhetne a fogyasztóknak, a Medicare Part D-nek, az amerikai magánmunkáltatói biztosításoknak és a Medicaidnek, ha mindenki beoltatná magát.

Ne feledjük:  99% az esélye annak, hogy ez a betegség, egy tetszőleges évben nem fog kialakulni, míg a vakcina kellemetlen mellékhatásai sokkal valószínűbbek, mint a övsömör ritka szövődményei.

Soha nem lesz megfizethető egészségügyi ellátásunk, ha ilyen összegeket költünk ilyen apró problémákra.

Közzétevő emlékeztet 2021-es bejegyzésére (Tűnődés az oltóanyagok hatékonysága, illetve biztonsága kapcsán), amelyben bemutatja, hogyan tornászták fel a gyártók – az itt bemutatott mechanizmus szerint – a kovidoltás hatékonyságát 0,73 %-ról 95 %-ra. Azóta természetesen tudjuk, hogy ez a 0,73, illete 95 % is erősen eltúlzott volt.

Ismerve továbbá az oltóanyagipar hazugságindexét, valószínű, hogy az itt szereplő hatékonysági adatok is erősen eltúlzottak.