Hogyan vált a COVID-19 a digitális viselkedésellenőrzés kezdetévé?
Amikor 2020 tavaszán hirtelen egész társadalmak kerültek rendkívüli állapotba, az nem csupán az alapvető jogok ideiglenes felfüggesztését jelentette. Az úgynevezett koronavírus-járvány nem csupán orvosi esemény volt, hanem az emberiség történelmének legnagyobb terepi kísérlete a digitális megfigyelés és viselkedésellenőrzés terén. Ami akkor vészhelyzeti intézkedésként került bevezetésre, visszatekintve egy olyan infrastruktúra kiépítésének bizonyult, amely tökéletesen alkalmas arra, hogy a jövőbeli „pandémiákat” ne csak kezelje, hanem ellenőrizze, irányítsa és ki is használja.
A múltbeli válság volt a laboratórium. A következő lesz az eredmény.
Valós idejű viselkedési adatok – a hatalom aranybányája
A lockdown idején milliárdok életmódja radikálisan megváltozott: kontaktustiltás, otthoni munkavégzés, maszkviselési kötelezettség, oltóközpontok, kijárási tilalom – és mindezt okostelefonon keresztül bonyolították le. Aki enni akart, QR-kódokat szkennelt. Aki utazni akart, digitális oltási igazolványra volt szüksége. Aki meg akarta látogatni a nagymamáját, annak „zöld” besorolást kellett kapnia az alkalmazásban.
Ami gyakran figyelmen kívül maradt: ezek a számtalan interakciók hatalmas adatmennyiséget generáltak, amely a következőket tartalmazta:
- geolokalizációk (mozgásminták)
- kommunikációs adatok (Zoom, WhatsApp, Telegram)
- egészségügyi adatok (tesztállapot, oltási állapot, tünetek)
- metaadatok (mikor, milyen gyakran, kivel, mennyi ideig…)
Ezeket az adatokat valós időben gyűjtötték, összesítették, elemezték – és sok esetben nem törölték. Olyan vállalatok, mint a Google, a Meta, a Palantir és a Microsoft kihasználták ezt az egyedülálló lehetőséget, hogy algoritmusokkal áttörjék egész társadalmak viselkedését. Az államok szorosan együttműködtek ezekkel a vállalatokkal, gyakran úgynevezett állami-magán (Public-Private Partnerships) partnerségekben.
A pandémiás politika mint társadalmi kísérlet
A lakosság reakcióit pontosan megfigyelték:
- Ki engedelmeskedik önként?
- Ki kérdőjelezi meg az intézkedéseket?
- Hol alakul ki ellenállás – és hogyan lehet azt felszámolni vagy izolálni?
Ezek az információk ma már nemcsak rendelkezésre állnak, hanem ki is értékelhetők – mesterséges intelligencia, gépi tanulás és prediktív analitika segítségével. Több millió polgár viselkedése a pandémia alatt adatbázist képez a jövőbeli válságszimulációkhoz. A tech-elit új szlogenje: „Nem reagálni akarunk – előre jelezni akarunk.”
A következő „pandémiát” már nem fogják átfogóan kezelni. Célzottan fogják irányítani: lokálisan, digitálisan, pontosan. Mint egy sebészeti beavatkozást.
Az infrastruktúra megmarad – a narratíva módosul
Sok ígérettel ellentétben a COVID-időszakból származó infrastruktúrát nem bontották le, hanem bővítették:
- A digitális oltási igazolvány tovább él az EU digitális identitás tárcájában
- A kontaktkövető alkalmazásokat most más célokra adaptálják
- A felhőalapú platformok, mint a Palantir Gotham, az Amazon AWS HealthLake vagy a Google Cloud for Public Health továbbra is egészségügyi adatokat tárolnak
- A WHO a pandémiás egyezményével („Pandemic Accord”) egy tartós globális ellenőrzési mechanizmust tervez, beleértve a korai figyelmeztető rendszert és a digitális jelentési struktúrákat
Mindezek a rendszerek már nem csak a „fertőzés elleni védelmet” célozzák, hanem egy új formájú társadalmi irányítást – viselkedésalapú adatelemzéssel.
Manipuláció a gyógyítás helyett
Ennek a fejleménynek hatalmas kockázatai vannak – és nagyrészt tabutéma:
- Pszichológiai irányítás: A „nudging [1]” és a viselkedési közgazdaságtan segítségével az embereket valós időben lehet manipulálni anélkül, hogy észrevennék.
- Digitális engedelmesség: Az oktatáshoz, munkához, utazáshoz vagy szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés konformitáshoz köthető – ahogyan azt Olaszországban már kipróbálták a „zöld útlevéllel”.
- Cenzúra és véleményirányítás: Aki ellentmond, algoritmikus jelölést kap – olyan platformok, mint a YouTube, a Facebook vagy az X (Twitter) a COVID idején szorosan együttműködtek a kormányokkal, hogy blokkolják a „eltérő tartalmakat”.
- Jövőbeli forgatókönyvek szimulálása: A mesterséges intelligencia rendszerek ma már képesek előre jelezni a tiltakozások lefolyását, a megfelelési kockázatokat és az információterjesztést – és automatikusan ellenintézkedéseket hozni.
Ami sci-fi-nek hangzik, már régóta valóság. És a WHO új szabályozása, a G20 egészségügyi megállapodásai és a WEF kezdeményezései, mint az ID2020 vagy a Known Traveller Digital Identity, tovább intézményesítik ezt.
Következtetés: a „pandémia” nem véletlen volt – hanem egy próbaüzem
A COVID-időszak nem csak a vírus elleni küzdelemre szolgált. Arra szolgált, hogy felépítsenek egy digitális rendszert, amely teljes viselkedés-megfigyelésre van kialakítva. Az állam fegyelmezési menedzserré vált. Az infrastruktúrát a Big Tech biztosította. A polgárok adatbázissá váltak. És a legrosszabb: a lakosság nagy része részt vett benne – félelemből, engedelmességből vagy társadalmi nyomásból.
A következő „pandémia” – legyen az valós, megrendezett vagy szimulált – ezekre az adatokra fog épülni. Nem csak a testünket fogja ellenőrizni, hanem a döntéseinket, kapcsolatainkat és szabadságunkat is.
Mi marad nekünk?
Ellenállás, felvilágosítás és az a tudat, hogy a szabadság nem kompatibilis a QR-kóddal.
Forrás: uncut-news.
[Közzétevő nem állja meg, hogy ne idézze a Názáreti szavait: „A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert legyőztem a világot.” János evangéliuma, 16,33
Utalni szeretnénk rá továbbá: A világ nemzeti kormányai, csakúgy, mint a nagyobb ellenzéki pártok – legalábbis a legfelső szinten – képben voltak természetesen, hogy itt egy megrendezett műpandémiáról van szó. Félelmetes, hogy a hatalmi gépezetnek megvan az eszköztára, hogy a politikai osztály vakon kövesse a direktívákat, a saját választópolgár, a saját nemzet ellenében.]
Hivatkozás:
[1] Nudging: Tudatalatti irányítás, gondolkodási torzításokra épülő észrevétlen befolyásolás.
Címkép forrása: Freepik.
2025. július
Közzéteszi:
Király József
