Az oltóanyagként eladott károsanyag: az mRNS génterápia súlyosan károsítja a szervezetet I.

Michael Palmer és Sucharit Bhakdi egy nagyon fontos tanulmányt publikáltak. Lényegében azt elemzik, hogy Arne Burkhardt és Walter Lang mit találtak a hirtelen és váratlanul elhunyt, mRNS-oltásokat fölvevő személyek boncolása során. Palmer és Bhakdi ezeket a megállapításokat úgy állította össze, hogy a normális gondolkodású ember már nem hagyhatja figyelmen kívül az mRNS-génterápiák által okozott károkat.

Ha tehát a magyar politikai pártok, a parlament és a kormány tagjai továbbra is figyelmen kívül hagyják ezeket az eredményeket, akkor minden intelligenciateszt nélkül is tudjuk, hogy milyen emberekkel van dolgunk, mert még a legrosszindulatúbb szereplőnek is fel kell ismernie, ha a kognitív állapota legalább átlagos szinten van, hogy vége a mesének, a hatásos és mellékhatásoktól mentes genetikai oltóanyagok meséjének.

Ugorjunk neki Palmer és Bhakdi fontos és nagyon jó munkájának. [Bejegyzésünk végén linkeljük a tanulmányt].

Az immunológusok kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel antitestek segítségével kimutathatók az emberi szervezetben lévő specifikus kórokozók. Ha például az mRNS génterápia után egy olyan tüskefehérje képződik, amelyet egy erre a tüskefehérjére specifikus antitest felismer, majd ez az antitest kötődik a tüskefehérjéhez, akkor ehhez az antitesthez hozzá lehet egy olyan enzimet kapcsolni, amely egy festékkel érintkezve színpigmentté alakítja azt, amely már nem választható el attól a tüskefehérjétől, amelyhez az antitest kapcsolódik. És így a tüskefehérje kimutatható az emberi szövetekben. Mikroszkóp alatt barna pigmentként jelenik meg, amint azt a Palmer és Bhakdi munkájából származó alábbi ábra mutatja. Nem számít, hogy az mRNS-génterápia eredményeként képződött tüskefehérje melyik szövetben rejtőzik, a „staining”-nek (festés) nevezett módszerrel kimutatható.

Innen kiindulva Palmer és Bhakdi egy olyan bizonyítási eljárást folytat le, amelynek végén megerősítést nyer mindaz, amit az mRNS-génterápiák gyártói kizártak. Ennek során a két szerző először is megmutatja, hogy a fent leírt módszer alkalmas a Pfizer/Biontech/Moderna génterápia eredményeként keletkező mRNS-termelésből származó tüskefehérjék kimutatására az emberi szövetekben:

• A tüskefehérje kimutatható a kis vénákban és vénákban, valamint a kapillárisokban és az endotheliumban[1].
  Jól láthatóak az mRNS-termelésből származó tüskefehérje jelenlétét jelző barna foltok.
• A jobb oldali képen egy kis véna látható, amelyet az mRNS-génterápia eredményeként a limfociták elpusztítanak. A sejt már oldódik, az endothelsejtek leváltak az érfalról. Az endothelium fontos szerepet játszik a vérrögök kialakulásának megakadályozásában. Ennek fényében mindenki maga is meg tudja állapítani, hogy mit jelent, amikor az mRNS-génterápia eredményeként a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja a kis vénákat. Ha nem, akkor Palmer és Bhakdi tanulmányát követően egy filmet láthatunk, amely az elhunyt személyek boncolásából nyert ismereteket mutatja be.
• Egyszerre több boncolásnál is találtak szakadásokat az aortában. A vért a szív  a bal kamrából az aortába, mint az emberi test legnagyobb artériájába pumpálja megfelelő nyomással, amellyel szemben az aortának megfelelő ellenállóképességűnek kell lennie. A szakadás következésképpen katasztrofális következményekkel jár arra a személyre nézve, akinek az aortájában a szakadás bekövetkezik. Még jó, hogy az aorta megrepedése nagyon ritka, illetve az mRNS-génterápiák tömeges alkalmazása előtt az volt.
• Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a szívizomgyulladás (miokarditisz), amelyet több boncolás során is találtak, hogyan érinti a szívszövetet. A bal oldalon egy ép szívizom látható, a jobb oldalon egy olyan szívizom, amelyben a limfociták pusztítást végeznek. Az izomrostok elváltak egymástól, és szétesőben vannak.
• Az következő kép bal oldalán egészséges tüdőszövet látható: jól láthatóak az alveolák [levegővel teli tüdőhólyagok]. Ezeket alveoláris septumok[2] határolják, amelyekbe vérrel teli kapillárisok vannak beágyazódva. Jobbra az mRNS-génterápia következtében begyulladt tüdőszövet látható. A levegővel teli terek már alig láthatók. Ehelyett limfociták és heges szövetek vannak, amelyek jelentősen megnehezítik a légzést. Az agy, a máj, a lép és a különböző mirigyek esetében hasonló gyulladást és az ebből eredő szövetpusztulást mutattak ki.
• Az alábbi ábra egy még élő beteg hörgőinek nyálkahártyáját mutatja. A kép egy biopszia eredménye. Jól látható (barna rétegként) az mRNS-termelésből származó, a hörgők nyálkahártyáján lerakódott tüskefehérje.

Palmer és Bhakdi összeállítása, amely lényegében Arne Burkhardt és Walter Lang professzorok által „hirtelen és váratlanul” elhunyt személyek boncolása alapján közzétett eredményeken alapul, a következő központi pontokban foglalható össze:

Az mRNS-génterápiák gyártóinak és politikai bábjaiknak minden fogadkozásának ellenére a tüskefehérjék a gyulladáskeltő lötty beadása után

• azonnal, gyorsan szétterjednek a véráramban, ami
• a tüskefehérjék széleskörű elszaporodásához vezet, különösen az endotélsejtekben és az erekben,
• ami ezután gyulladást és szervi károsodást eredményez.
• Az érkárosodás következtében véralvadással összefüggő betegségek alakulnak ki, pl. szívroham, stroke, tüdőembólia;
  Okkal feltételezhető, hogy az mRNS-génterápiák a központi idegrendszer prionok által közvetített degenerációját [pl. Creutzfeldt-Jakob-kór[3] ] és az amiloidózist[4] is okoznak.

Az „oltási kísérlet” – írja Palmer és Bhakdi tanulmányuk végén – katasztrófához vezetett, és azonnal le kell állítani.
Ezzel Palmer és Bhakdi (ismét) csatlakozik azok tudósok csoportjához, akik az mRNS-génterápiák azonnali leállítását követelik.

Aki nem tudja, hogyan jelentkeznek az említett véralvadási zavarok, megtekintheti azt a „Suddenly died = Hirtelen meghalt” című nagy port kavart videóban. Pl. itt:

HIRTELEN MEGHALT: 2022 (TELJES DOKUMENTUMFILM) (bitchute.com)
Michael Palmer és Sucharit Bhakdi tanulmánya itt érhető el.
Természetesen az ellenérdekelt gépezet azonnal prezentált tanulmányokat, melyek ellentmondanak Palmer és Bhakdi megállapításainak. Legnépszerűbb internetes keresőprogramunk viszont csak a Palmer és Bhakdi megállapításainak ellentmondó tanulmányokat dobja fel találatként.

Mivel a bejegyzés meglehetősen hosszú, azt két részre bontottuk. A második részben a Sciencefiles összeállítását ismertetjük az mRNS génterápiák károkozásának módjairól.

[1] Endothelium
[2] Alveoláris septum
[3] A Creutzfeldt-Jakob-kór

[4] Amiloidózis
2023 február
A Sciencefiles bejegyzése alapján közzéteszi:
Király József