Max Jones újságíró leírja, hogy a Big Pharma hogyan használja fel a WHO-t a gyógyszerpiac átrendezésére, és hogyan kényszeríti termékeit az emberekre, amint a WHO világjárványt hirdet. Az új stratégia „a közszféra, különösen az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a szabályozási rendszer teljes átvételén alapul, amely most az egész piacot túszul ejti”.
Mi áll e stratégia mögött? A gyógyszeripar 2030-ra „szabadalmi szakadék” elé néz, mivel számos blockbuster gyógyszer elveszíti szabadalmi védelmét, ami 180 milliárd dolláros forgalmat veszélyeztet, és az iparág megdöntésével fenyeget – magyarázza Jones.[1]
A gyógyszeripari óriások évek óta a „fúziók és felvásárlások” stratégiáját követik, amikor a jövedelmező gyógyszerek szabadalmi védelme lejárt, felvásárolva a kisebb gyógyszergyártókat, hogy bővítsék termékportfóliójukat. Ennek eredményeként az iparágat ma már egy maroknyi vállalat uralja.
A legtöbb egészségügyi problémára léteznek hagyományos kémiai gyógyszerek, de az új gyógyszerek engedélyezési eljárásai nehézkessé váltak. Ezért a Big Pharma most a biotechnológiai és biológiai gyógyszergyártó cégek felvásárlása felé fordult, amelyek termékei „összetettebbek, kiszámíthatatlanabbak, nehezebben és drágábban előállíthatók, mint a kémiai alapú gyógyszerek” – magyarázza Jones.
A hagyományos gyógyszereket kémiai úton szintetizálják, és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) szerint ismert szerkezetük van. A biológikumokat ezzel szemben élő emberi, állati vagy mikroorganikus sejtekből nyerik, és technológiailag úgy módosítják őket, hogy az immunrendszer specifikus fehérjéit vagy sejtjeit célozzák meg. Az FDA a biológiai szereket „összetett keverékekként írja le, amelyek nem azonosíthatók vagy jellemezhetők egykönnyen”.
Mint gyógyszercsoport, a biológiai gyógyszerek vonzó megoldást jelentenének a szabadalmi sziklák problémájára, mivel nem lehet őket olyan könnyen lemásolni, mint a hagyományos gyógyszerek generikus változatait – hangsúlyozza Jones.
A biológiai szerek azonban nyilvánvaló biztonsági problémákkal járnak. Ezért nem olyan könnyű a gyártóknak kereskedelmi sikert elérni a hagyományos szabályozási környezetben. Jones példaként említi a Pfizer/BioNTech és a Moderna mRNS-vakcináival kapcsolatos súlyos mellékhatások magas kockázatát.
„A Big Pharma szerencséjére a WHO és magán támogatói példátlan jogi eljárásokat folytatnak, hogy a sürgősségre hivatkozva hatályon kívül helyezzék a szokásos engedélyezési folyamatokat. Mindez már a COVID-19 világjárvány idején rekordnyereséget hozott a Big Pharma számára.
Az mRNS COVID-19 vakcinák nagyon gyorsan a Big Pharma eddigi legnagyobb éves piaci sikerét hozták. A COVID-19 vakcinák eredményeként a Pfizer 35 milliárd dollárt keresett, míg a versenytársak, a BioNTech és a Moderna 2021-ben és 2022-ben egyenként 20 milliárd dollárt kaszáltak. Bill Gates a BioNTech-be történt 55 millió dolláros befektetéséből 550 millió dollárt csinált. Az USA lakosságának 70%-a már teljesen be van oltva, ahogy a világ lakosságának 70%-a is. Ezt nem lehetett volna elérni a kísérleti gyógyszerek gyorsított, deregulált fejlesztése és kötelezővé tétele nélkül. A terv a gyorsított fejlesztést illetően a Pentagon által irányított Operation Warp Speedben körvonalazódott. Mindezt kiteljesítette az FDA sürgősségi felhasználási engedélye és a WHO sürgősségi felhasználási listája.
[Közzétevő szerint a Big Pharma sikeréhez elengedhetetlenek voltak az alábbiak is:
1, Bebiztosítani a WHO korlátlan tekintélyét és megkérdőjelezhetetlenségét a nemzetállamok előtt.
2, Gondoskodni róla, hogy az engedélyező hatóságoknál (elsősorban az USA és az EU) csak lojális, megvásárolható és / vagy zsarolható személyek kerülhessenek döntési pozícióba.
Gondoskodni róla, hogy a nemzetállamok politikai osztályában (kormányoldal és ellenzék), illetve a szakhatóságoknál csak korrupt, korrumpálható vagy zsarolható személyek kerüljenek döntési pozícióba.
3, Döntő fontosságú, hogy a médiagépezet – teljesen mindegy hogy kereskedelmi vagy közszolgálati – 100 %-ig partner legyen a pánikkeltésben és rémhírterjesztésben, és a lenini transzmissziós szíjként továbbítsa az előírt narratívát a médiafogyasztók felé.
Ha mindezek teljesülnek, könnyű alternatíva nélkülinek beállítani és a lakosságra kényszeríteni az oltóanyagnak nevezett egészségkárosító szereket.]
Mindezek együttesen tették a Pfizer/BioNTech és a Moderna Covid-19 mRNS-vakcinákat a Big Pharma legnagyobb éves piaci sikerévé.
A Covid-19 vakcinák rákényszerítése a világ lakosságának mintegy 70 %-ára csak azért volt lehetséges, „mert a kísérleti gyógyszerek fejlesztését felgyorsították és deregulálták, a fogyasztást pedig kötelezővé tették” – mondja Jones.
Az iparág ezt a modellt szeretné megismételni más gyógyszerekkel is – mondja Jones. A múlt hónapban például a Biomedical Advanced Research and Development Authority (BARDA) 176 millió dollárt biztosított a Modernának a „madárinfluenza” elleni mRNS-vakcina kifejlesztésére (mi is beszámoltunk róla).
A WHO: állandó pandémiás piac kiépítése (unlimitedhangout.com)
Az mRNS COVID-19 vakcinák, amelyek biológiai gyógyszereknek minősülnek, súlyos káros hatások túlzott kockázatával járnak, és halálos szívizomgyulladást okozhatnak. A CRISPR, a legnépszerűbb génszerkesztő biotechnológia, sokszor kikapcsol, más esetekben aktivál olyan géneket, amelyeket nem kellene, ami káros hatásokhoz, például rákhoz vezet (lásd még itt). Az antitest-gyógyszer konjugátumok súlyos nemkívánatos eseményeket indukálnak – arányuk idővel a 46,1% -ot is eléri Zhu et al. tanulmánya szerint, és szignifikánsan kapcsolódnak a rákos betegek szepsziséhez, ami növeli a halálozást.
Ezek a „sürgősségi felhasználás” címkék lehetővé tették a gyógyszeripari vállalatok számára, hogy kikerüljék azokat a szabványokat, amelyek rendszeresen kapcsolódnak egy gyógyszer hosszadalmas klinikai vizsgálatokon való átjutásának törékeny folyamatához, amely korábban majdnem a Moderna biotechnológiai vállalat összeomlását okozta a világjárvány előtt.
Ez a történet tökéletesen szemlélteti, hogy a biotechnológiai vállalatok csak olyan környezetben tudnak működni, ha fölmentést kapnak a mindenki másra érvényes engedélyezési szabályok alól.
A nagyjából tíz évvel a világjárvány előtt alapított Moderna, amelyet sok éven át nagyra értékeltek azon ígérete alapján, hogy olyan ritka betegségek kezelésére szolgáló termékeket állít elő, amelyek a beteg élete során több adagot igényelnek, 2020 elejéig egyáltalán nem szállított termékeket. Ráadásul klinikai vizsgálatokban sem tudta bizonyítani, hogy képes biztonságos és hatékony mRNS-termékeket előállítani.
Állítólag forradalmi gyógyszertechnológiáikat következetesen toxicitási problémák sújtották.
Amikor „hatékony” mennyiségben adagolták őket, akkor toxicitási problémák léptek föl, amikor pedig „biztonságos” mennyiségben adagolták őket, hatástalanok maradtak. A biztonsági problémák olyan súlyosak voltak, hogy a Moderna kénytelen volt felhagyni kulcsfontosságú mRNS-alapú biológiai kezelésével – amelyhez tőkebevonást vett igénybe, és amely indokolta a vállalat magas értékelését – miután informátorok rávilágítottak arra a tényre, hogy még az emberi kísérletekig sem tudott eljutni.
Lassan elapadt a finanszírozás, a vállalatot arra utasították, hogy csökkentse a költségeket.
De amikor 2019 végén híre ment egy vuhani vírusnak, miközben sokan aggódtak a közelgő járvány miatt, a Moderna vezérigazgatója, Stéphane Bancel arany lehetőséget kapott.
Abban az időben Barney Graham, a Nemzeti Egészségügyi Intézet Vakcinakutató Központjának igazgatóhelyettese már felkészítette az NIH-t a közelgő vírus vakcinajelöltjeinek kifejlesztésére.
A Moderna nagy megkönnyebbülésére a vállalat már a világjárvány előtti években is azon dolgozott, hogy Grahammel „egy teljesen új osztályú vakcinát dobjon piacra”. Ez a kapcsolat, többek között az Unlimited Hangout Modernáról szóló expozéjában leírt események mellett végül arra késztette Grahamet, hogy javasolja a Moderna vezérigazgatójának a lehetőséget, hogy a közelgő pandémiás vírust „a vállalat gyorsított vakcinagyártási képességeinek tesztelésére” használják, mielőtt bármely szakértő hivatalosan kijelentette volna, hogy a vakcina a megoldás a világjárványra.
Ez a megállapodás, amely az elkövetkező hónapokban realizálódott, a Modernát az amerikai kormány gyorsított oltási programjának, az „Operation Warp Speed” frontvonalába helyezte, és jutalmazta első és egyetlen termékével; a COVID-19 mRNS-vakcinával, amely milliárdos nyereséget termelt.
Így a korábban kudarcot vallott és stagnáló vállalat csak azért tudta piacra dobni ezt a terméket, mert a „vészhelyzetben” megszüntették azokat a szabályozási korlátokat, amelyek korábban megakadályozták a Modernát abban, hogy bármelyik gyógyszerjelöltjét piacra dobja.
Így a COVID-19 vakcinák mindössze 326 nap alatt kerültek piacra, ami töredéke annak a 10-15 évnek, amely általában az oltóanyagok piacra kerüléséhez szükséges. Ez az időzítés kritikus fontosságú volt az Operation Warp Speed célja szempontjából, hogy beoltsák a teljes amerikai lakosságot – mielőtt a lezárások és a társadalmi korlátozások véget értek volna. Az embereket jobban foglalkoztatta a járvány megszüntetése, mint a gyógyszer szabályozási kritériuma. Ennek eredményeként, akár államilag elrendelt, mint Ausztria, akár munkahelyfüggő, mint az Egyesült Államok, sokan kérdés nélkül elfogadták az oltások kötelezését egy olyan gyógyszer esetében, amelyet sietve piacra dobtak.
Míg a WHO azt állította, hogy az új egyezményeket azért készítik elő, hogy felkészítsék a világ népességét egy olyan jövőre, ahol egyre több halálos járvány fordul elő (amelyek közül a következőre „X betegségként” hivatkoznak), a valóságban az új egyezmények célja, hogy rendkívül jövedelmező és állandó piacot teremtsenek a Big Pharma új biotechnológiai arzenáljának.
Ez a biotechnológiai járványpiac nem a fogyasztók szabad akaratától függ, hogy kiválasszák a termékeket, hanem ehelyett a kötelezés taktikájára és a szabályozási paradigmák manipulálására támaszkodik. Ennek a törekvésnek az élvonalában a WHO köz- és magánszférabeli partnerei állnak, akik közvetlenül alakítják ezt a politikát, és profitálnak belőle. Befolyásuk gyakorlatilag a Big Pharma végrehajtó szervévé változtatta a WHO-t, amely olyan erős, hogy már a COVID-19 világjárvány idején bebizonyította, hogy képes átalakítani a teljes nemzetközi szabályozási folyamatot a gyógyszeripar javára. Ezek az új törvények tovább erősítik ezt a befolyást, és jogszerűen összekapcsolják az egész globális közösséget a Big Pharma nevében épülő állandó pandémiás piaccal.
Ki finanszírozza a WHO-t?
A WHO legnagyobb szponzorai
A WHO-t 20%-ban a tagállamok, 80%-ban, azaz túlnyomó részben magánszférabeli érdekelt felek rendszeres hozzájárulásaiból finanszírozzák.
Így a szervezet sebezhetővé válik az érdekelt felek hatalmas befolyásával szemben, lehetőséget biztosítva a magánszereplők számára, hogy diktálják a WHO politikáját, kulcsfontosságú bizottságokban üljenek, teljes elosztási programokat irányítsanak, és még a legmagasabb bürokratikus pozíciókat is elfoglalják.
A magánszektor WHO-ra gyakorolt befolyása a legkézzelfoghatóbban és legkövetkezetesebben a COVID-19 világjárvány idején valósult meg, amikor a WHO köz- és magánszférabeli partnereinek, például a Gates által finanszírozott járványügyi felkészültségi innovációkkal foglalkozó koalíciónak (CEPI) a világjárvány előtti céljai „az oltóanyagok fejlesztésének felgyorsítására” és Bill Gates (akik az oltóanyagok 90 napon belüli vagy annál rövidebb időn belüli kifejlesztését támogatták) erősen befolyásolta a WHO tagállamainak globális pandémiás válaszát.
Bill Gates – aki a vakcinákba fektetett 10 milliárd dolláros befektetését, amely 200 milliárd dolláros megtérülést hozott, a „legjobb befektetésének” nevezte – pénzügyileg mélyen belegabalyodott a WHO COVAX-jába (a WHO globális oltóanyag-elosztási programja). A COVAX kinyilvánított célja a Covid19-világjárvány idején az volt, hogy „felgyorsítsa a Covid19-tesztek, -kezelések és -oltóanyagok fejlesztését, gyártását és az azokhoz való méltányos hozzáférést”. A COVAX programot a Bill Gates által alapított Gavi, a WHO, a CEPI és a Gates által finanszírozott UNICEF közösen vezette. A Gavi, a CEPI, a Gates Alapítvány és az UNICEF mind a vakcinafejlesztés felgyorsítását szorgalmazta a világjárvány előtt. Nevezetesen, a Gavi kinyilvánított célja, hogy „egészséges piacokat” teremtsen az oltóanyagok számára azáltal, hogy „arra ösztönzi a gyártókat, hogy csökkentsék az oltóanyagárakat a legszegényebb országokban, cserébe hosszú távú, nagy mennyiségű és kiszámítható keresletet ezen országok számára.”
Ezenkívül a CEPI alapítóját és a Wellcome Trust korábbi igazgatóját (mindkettő a WHO nagy finanszírozója), Jeremy Farrart 2022 decemberében a WHO vezető tudósává nevezték ki – tovább erősítve Gates és a CEPI céljait a WHO politikai napirendjébe.
Még a WHO immunizációs szakértői stratégiai tanácsadó csoportjának (SAGE) tizenhárom tagja közül is tizenhárom közvetlenül a WHO magánérdekelt vállalataitól, leggyakrabban a Wellcome Trusttól vagy a Bill Gates vagy a Gates Alapítvány által finanszírozott nem kormányzati szervezetektől és intézményektől származik.
A Covid19-cel kapcsolatos intézkedések megszilárdítása, a pandémiás piac előkészítése
A Nemzetközi Emberi Jogok Nemzetközi Egészségügyi Tanácsának módosításaiban és a WHO CA+-szerződésében foglalt központi szakpolitikai intézkedések állandó pénzügyi piacot hoznának létre, amelynek középpontjában a világjárványokra való felkészültség és reagálás állna. Az alapvető ideológia, amely mindkét egyezményen átfut, a „(One Health) Egy egészség” napirend. A megközelítés megköveteli az ember-állat környezet teljes körű felügyeletét, mind a világjárványok előtt megelőzés és felkészültség céljából, mind pedig a világjárványok idején reagálás céljából.
Üzleti szempontból az egységes egészségügyi megközelítés két alapelvre épülő ciklikus piacot hozna létre: a „pandémiás potenciállal” rendelkező kórokozók folyamatos felügyeletére és az e kórokozókkal szembeni orvosi ellenintézkedésekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztésre. Ez a kutatás és fejlesztés aztán a jóvá nem hagyott, kísérleti gyógyászati termékek fejlesztésére és forgalmazására vonatkozó szabályozási politikák végrehajtásán keresztül kerül piacra. A Nemzetközi Emberi Jogok nemrégiben elfogadott módosításai már bebetonozták ezeket az elveket a nemzetközi jogba. A WHO CA+ folyamatos kidolgozása is erre törekszik.
A WHO CA+ szerződéstervezete ezen a téren tovább megy, mint az IHR, és egyik célja az, hogy megerősítse „a nemzeti, regionális és nemzetközi szintű multiszektorális együttműködés fontosságát az emberi egészség védelme érdekében, többek között az egységes egészségügyi megközelítés révén”.
Kiderült, hogy a WHO magánszférabeli érdekelt felei már évekkel a Covid19-világjárvány előtt elkezdték finanszírozni az e célt szolgáló kezdeményezéseket.
A WHO CA+ e célból erőteljesebben igyekszik befolyásolni a hazai szabályozási politikát. Felszólítja a tagállamokat, hogy „tegyenek lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy rendelkezzenek a világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi termékek világjárvány idején történő hatékony és időben történő jóváhagyásához szükséges sürgősségi szabályozási engedélyek támogatásához szükséges jogi, adminisztratív és pénzügyi keretekkel” (kiemelés tőlem), többek között „technikai segítségnyújtás és a WHO-val való együttműködés” révén – kísérletet téve arra, hogy a tagállamok nemzeti szinten hajtsák végre a vészhelyzeti felhasználási engedélyezési politikákat a gyors a WHO köz- és magánszféra közötti partnereinek reagálási menetrendje.
Nem jóváhagyott gyógyászati termékek kötelezővé tétele
2023 júliusában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elfogadta az EU digitális Covid19-útlevélrendszerét „egy olyan globális rendszer létrehozása érdekében, amely világszerte segítene megvédeni a polgárokat a folyamatban lévő és jövőbeli egészségügyi fenyegetésektől, beleértve a világjárványokat is”.
A „védettségi igazolványként” is ismert uniós digitális Covid19-vakcinaútlevél három kritérium alapján határozta meg az utazási képességet:
- oltási nyilvántartás,
- negatív teszteredmények és
- korábbi fertőzésekre vonatkozó nyilvántartások.
Bár digitalizált oltási útlevelekre nem volt szükség, mindegyik tartalmazott „digitálisan aláírt QR-kódot”, amelyet egy országba való belépéskor beolvastak. Mielőtt a WHO elfogadta a rendszert, 51 ország használta az uniós rendszert arra, hogy 2021 júliusa és 2023 júniusa között megszabja, ki léphet be határaira – és feltehetően sok embert befolyásol az oltásra.
Vállalati kapzsiság: a valódi járvány
A szabadalmi szikla, amellyel a Big Pharma szembesül, meredek, és a biztonsági korlátok, amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy túl mélyre zuhanjanak a csúcsról, elhalványultak a vállalati óriások falánk fogyasztása a verseny és az iparági konszolidáció eredményeként az évtizedek során.
A WHO azt állítja, hogy célja „az egészség előmozdítása, a világ biztonságának megőrzése és a kiszolgáltatottak szolgálata” –
de a szervezetet megfertőző pénzügyi korrupció azt a magánszféra befolyása alá helyezte, amelynek tagjai olyan politikát hoznak létre, ami gazdagítja a Big Pharma-t.
Forrás:
Hivatkozás:
[1] Blockbuster drug: Kirívóan magas (legalább egy milliárd dollár) árbevételt generáló gyógyszer vagy oltóanyag.
2024. augusztus
Közzéteszi:
Király József
