Pfizer oltóanyag-sarzsok: A placebótól az erősen mérgezőkig

2022 januárjában közzétettük honlapunkon Dr. Wolfgang Wodarg tüdőgyógyász, volt egészségügyi politikus írását arról, hogy az egyes Pfizer oltóanyag-sarzsoknál [1] nagyon eltérő a mellékhatások aránya. Vannak gyakorlatilag veszélytelen sarzsok, és vannak olyanok, melyeknél magas a súlyos mellékhatások aránya. Wodarg Mike Yeadon, a Pfizer volt kutatási igazgatója adatgyűjtésére támaszkodott bejegyzésében.

Dán kutatók 2023 márciusában publikálták kutatási eredményeiket a European Journal of Clinical Investigation, a Klinikai Vizsgálatok Európai Társaságának hivatalos lapjában. A dán kutatók mellett német vegyészek és kutatók egy ötfős csoportja ugyancsak régóta próbálja a német szakmai felügyeleti hatóságokat (Paul Ehrlich Intézet, PEI) és a közvéleményt figyelmeztetni, valami nagyon nincs rendben a Pfizer oltóanyagok minőségbiztosításával, az egyes sarzsok eltérő összetételűek. Erről 2022 februárjában számoltunk be.

Toxikus lötty? – Vegyészek tesznek föl néhány kérdést a Paul Ehrlich Intézetnek.

Dr. Gerald Dyker, a bochumi Ruhr Egyetem szerves kémia professzora és Dr. Jörg Matysik, a Lipcsei Egyetem analitikai kémia professzora másfél éve nyilvánosan megkérdőjelezi a koronavakcinák minőségét és biztonságát. Összesen öt német nyelvű tudós tartozik a csoporthoz.

Az ötfős német csoport most ismét megszólal a médiában: A dán kollégák vizsgálataira támaszkodva azt mondják, az egyes sarzsok összetétele óriási mértékben eltér egymástól, a skála az ártalmatlan placebótól a súlyosan mérgező sarzsokig terjed.

A dán kutatók és német tudósok munkájára az Epch Times, amerikai konzervatív magazin német kiadása hívta fel a figyelmet.

Három oltóanyagcsoport

A vizsgálat több mint 40 vakcinasarzsra terjedt ki. amelyeket Dániában oltottak be. A beadott dózisoktól függően (x-tengely) három csoport körvonalazódik a feltételezett mellékhatások számát tekintve (y-tengely), amelyeket a kutatók három különböző színnel emeltek ki.

 

A 2020.12.27. és 2022.01.11. között Dániában beadott vakcinatételek feltételezett mellékhatásai. Minden pont egy tételt jelöl.

A vizsgálati eredmények táblázatos összefoglalása:

Legalsó sor: jelentett mellékhatások gyakorisága az egyes csoportokhoz tartozó vakcináknál.

“A rossz nyelvek placebónak is hívhatnák ezeket”

A “zöld” sarzsoknál közepes vagy közepesen magas volt a mellékhatások aránya. Mint Dyker elmagyarázza, ezek azok a sarzsok, amelyeket Dániában a legtöbbet használtak. Pl. egyetlen sarzsból (a zöld pont a jobb szélső oldalon) több mint 800 000 dózist adtak be. Ez körülbelül 2000 feltételezett nemkívánatos eseményt jelentett.

Így 400 dózisonként egy mellékhatás várható a teljes csoportban. “Ez nem kevés, ha összehasonlítjuk azzal, amit általában az influenza elleni védőoltásokról tudunk” – mondta Dyker. Összességében a Dániában beadott összes BioNTech-dózis több mint 60 százaléka a zöld csoportba tartozik.

Aztán jönnek a “kék sarzsok”. Ezekhez rendkívül sok nemkívánatos esemény társul. Amint Dyker megjegyzi, Dániában a kék sarzsok egyikéből sem adtak be 80 000 dózisnál többet. Lehetséges, hogy ezeket a különösen rossz sarzsokat az egészségügyi hatóságok csendben kivonták a forgalomból.

Mindazonáltal néhány ilyen sarzs esetében akár több mint 8000 nemkívánatos eseményt is jelentettek. Összességében az összes kék sarzs esetében tizenegy dózisra egy feltételezett nemkívánatos eseményt jelentettek. Dyker azonban kifejtette, hogy egyes kék sarzsok esetében a bejelentési arány akár 1 a 6-hoz is lehet. [Közzétveő: Azaz a tényleges nemkívánatos események száma a hatszorosa a bejelentett és ismert számnak.] És bár a beadott dózisok kevesebb mint öt százaléka származott kék sarzsokból, a dán kutatók az összes nemkívánatos esemény közel 71 százalékát és az 579 regisztrált haláleset közel felét ezekben regisztrálták.

Végül ott vannak a “sárga sarzsok”, amelyek a diagramon kizárólag a nulla vonalon vagy annak közelében helyezkednek el. Dyker számításai szerint a sárga sarzsok az összes oltóanyagdózis jó 30 százalékát teszik ki. Csaknem félmillió dózis származik az egyes sarzsokból, de ezekben szó szerint nem volt semmilyen nemkívánatos esemény. – Vagy ahogy Dyker fogalmaz: “gonosz nyelvek megjegyeznék, hogy a placebók is így néznének ki”.

Felesleges a minőségellenőrzés, mert placebó?

Pedig Dykernek és Matysiknak akár igaza is lehet. Összehasonlították a dán tanulmányban szereplő sarzs-számokat a hivatalos sarzskibocsátásból származó, nyilvánosan elérhető információkkal. Ez – Európa-szerte – a PEI felelőssége, mivel a vakcina hivatalos gyártója és az EU-ban a forgalomba hozatali engedély jogosultja a német BioNTech cég. Ennek az összehasonlításnak során a két professzor azonban azt találta, hogy úgy tűnik, hogy az ártalmatlan sarzsok közül szinte egyiket sem vetették alá semmilyen minőségellenőrzésnek.

Dyker rámutatott arra, hogy a PEI az összes nagyon rossz “kék” sarzsot megvizsgálta és jóváhagyta, a kevésbé rossz “zöld” sarzsoknak pedig túlnyomó többségét vizsgálta meg. Ezzel szemben úgy tűnik, hogy a német szövetségi egészségügyi minisztériumnak alárendelt intézet az ártalmatlan “sárga” sarzsok közül csak egyetlen egyet – az elsőt – tesztelt.

A PEI az ártalmatlan sarzsokból további vizsgálatokat nem folytatott. Mintha előre tudta volna, hogy ezek a sarzsok problémamentesek, magyarázta Dyker. “Ez alátámasztaná azt a kezdeti gyanút, hogy ezek valójában valami placebókhoz hasonlóak lehetnek”.

Vagy ahogy a német professzorok összefoglalták: a jók mérsékelten rosszak voltak (zöld), a rosszak nagyon rosszak (kék), a nagyon jók pedig a sóoldatnak megfelelő hatásúak voltak (sárga).

Minőségellenőrzés igen vagy nem? Úgy tűnik, a PEI előre tudta, hogy mely tételeket kell ellenőriznie.

A “halálos sarzsok” 2021 vége óta ismertek

Az Epoch Times már 2022 januárjában felvette a kapcsolatot különböző intézményekkel “bizonyos vakcinasarzsoknál fellépő mellékhatás-gyanús esetek rendellenesen magas gyakorisága” miatt. A kutatás a www.howbadismybatch.com weboldal publikációján alapult. Ezek viszont az amerikai VAERS adatainak értékelésén alapultak. Ebben Craig Paardekooper, egy londoni szoftverfejlesztő több “halálos kimenetelű vakcinasarzsot” azonosított, amelyek sarzs-számát a honlapon tette közzé.

Paardekooper már 2021 végén beszámolt róla, hogy a VAERS-adatok szerint az USA-ban megfigyelt súlyos és legsúlyosabb mellékhatások 95 százalékáért a sarzsok öt százaléka felelős.

A PEI egy erre vonatkozó kérdésre 2022. január 7-én e-mailben közölte: ezeket az adatokat “nagy ráfordítással lehetne csak kinyerni és összeállítani. Ez nem volt lehetséges, különösen az akkori helyzetben. A gyanús esetek halmozódását azonban észrevennék, és nyomon követnék”.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) részéről ugyanebben az összefüggésben a következőket mondták többszöri megkeresésre: “Az egyes sarzsok biztonságtával  kapcsolatos jelzések rendkívül ritkák. Az EMA eddig egyetlen COVID-19 vakcinával kapcsolatban sem tapasztalt vagy erősített meg semmilyen, a gyártási sarzsokkal kapcsolatos problémát, annak ellenére, hogy több százmillió dózist adtak be.”

A német szövetségi alkotmánybíróság 2022 nyarán a katonák úgynevezett kötelező védőoltásáról szóló döntése kapcsán Wilfried Schmitz vezető ügyvéd a PEI-től azt is szerette volna megtudni, hogy tudnak-e a Paardekooper weboldaláról. A PEI jelenlévő szakértője ismét nemmel válaszolt(!)

Az Epoch Times a legújabb fejlemény kapcsán ismételten állásfoglalást kért a Pfizer/BioNTech-től, valamint a PEI-től és az EMA-tól.

(A Brownstone Intézet anyagával)

Közzétevő kommentárja: Az itt leírtak még bennünket is megdöbbentettek, pedig edzettek vagyunk, sokat látunk, hallunk, olvasunk. Ha ez szó szerint igaz, amit az Epoch Times tudósít az egyes csoportokhoz hozzárendelhető sarzsok hatósági ellenőrzéséről, akkor ez kényszerítőleg azt jelentené, a PEI a sarzs-számok alapján tisztában volt vele, mely sarzsokat kell minden esetben ellenőrizni (kék), melyeket szúrópróbaszerűen (zöld), és melyeket egyáltalán nem (sárga). Tehát a német Egészségügyi Minisztérium tájékoztatta a PEI-t a Biontech-Pfizer bizalmas közlése alapján, mely sarzs-számok a veszélyesebbek, és melyek az abszolút ártalmatlanok. És ennek nyilván olyan hozadéka is volt, hogy a VIP-személyek, politikusok, művészek, influencerek valahogy véletlenül a sárga sarzsokból kaptak. [Ugye emlékszük még a botrányra a Tamiflu-botrányban (2010): Németországban a VIP-személyek nem ugyanazt az oltóanyagotk kapták, mint a köznép.] És ha ez így volt Németországban és Dániában, akkor valószínűsíthető, hogy máshol is pontosan ugyanígy zajlottak le a dolgok. Ami után már csak három kérdésünk van:
Tulajdonképpen mire terjedt ki a PEI vizsgálata?
Magyarország melyik csoportból mennyi dózist kapott?
Mit szól mindehhez Karikó Katalin? 

A témáról Milena Preradovic, ismert német, a rázós témáktól – mint klíma, vírus – sem félő német újságírónő beszélget Gerald Dyker és Jörg Matysik vegyész professzorokkal. A felvétel az odysee.com oldalán megtekinthető.

Hivatkozás: 

[1] Sarzs: gyártási tétel a vegyiparban és a gyógyszeriparban. Elfogadott, hogy egy sarzson belül minden egyes letöltött egység ugyanazokkal a minőségi paraméterekkel rendelkezik, tehát sarzsonként egy mintavétel és vizsgálat az általánosan elfogadott. Az eredmény megküldik a felettes hatóságoknak, illetve a mintát későbbi ellenőrzések céljára megőrzik.

2023. július
Közzéteszi: Király József

 

 

 

 

3 hozzászólás

Add a Comment
  1. A hazai sajtó erről is hallgat.
    Business as usual.

  2. Tisztelettel kérdezném! Miért, mire, ellenőrizték a tételeket? Nem értem!
    Köszönöm!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük