Mindenekelőtt mutassuk be a szerzőt:
Hans U. P. Tolzin, tejüzemi szaktechnikus, újságíró, lapkiadó. 1999-ben részt vett egy oltáskritikus kongresszuson Stuttgartban. Az ott hallottak alapján úgy döntött, saját maga akar a dolgok végére járni, és létrehozta saját https://impfkritik.de/ honlapját. Ez azóta az egyik legismertebb fórummá nőtte ki magát, amely kritikusan foglalkozik a védőoltások kérdéskör minden aspektusával. Ő szervezi az éves stuttgarti oltás-szimpóziumot.
Tolzin: Az egészségügyi hatóságaink általam teljesen egyoldalúnak tartott tájékoztatási politikájára való tekintettel kiadványaimmal a szülőket szeretném egyéni oltási döntéseikben támogatni azzal, hogy a lehető legmegalapozottabb, ellenőrizhető, általánosan érthető – és mindenekelőtt a gyógyszeripartól független – információkat adom közre az oltás témájában.
Mindenekelőtt olyan szempontokra szeretném a szülők figyelmét felhívni, amelyek alapján saját maguk mérlegelhetik a kockázatokat és az előnyöket, figyelembe véve az összes releváns érvet és ellenérvet.
A tejtermelők és állatorvosaik jól ismerik a tüneteket, és rettegnek tőlük, különösen az ipari állattartásban: a tejhozam drasztikusan csökken, az állatok nem esznek és letargikusak. Ennek okai valójában régóta ismertek – de hirtelen már nem népszerűek!
| A szarvasmarha ketózis (ketoanémia, acetoanémia) az intenzív tejelő tehén állományok gyakori metabolikus betegsége. Általában az ellés utáni 4-6 héten belül jelentkezik. A legnagyobb probléma az, hogy a ketózis gyakran szubklinikai formában jelentkezik. Kutatások szerint a szubklinikai ketózis előfordulási gyakorisága farmonként széles határok között mozog, 8-80% között, átlagosan 41%-os előfordulási gyakorisággal. Forrás, illetve további részletek a betegségről és annak kezeléséről: Ketozis | Agrifirm |
Hogyan hoz létre a tömegmédia egy új diagnózist / új betegséget?
Furcsa, hogy egy gazdálkodónak vagy állatorvosnak nem az jut eszébe, hogy vérmintát vegyen a ketózis vizsgálatához, hanem ehelyett tejmintát és nyálkahártya-tampont vesz az egzotikus vírusváltozatok PCR-vizsgálatához.
Az a tény, hogy néhány tejtermelő az USA-ban jelentette az állategészségügyi hatóságoknak, hogy elpusztult vadmadarakat találtak a földjükön, feltehetően összefüggésben van az általános vírushisztériával, amelyet a tömegmédia örömmel gerjeszt.
És máris újraindul a tesztelési és bejelentési hisztéria, amelyre még oly jól emlékszünk a kovid-19 idejéből.
Tartsuk szem előtt, hogy az orvoslásban az az új módi, hogy amint a PCR-teszt pozitív, lemondanak minden további kiváltó ok kereséséről, más néven differenciáldiagnózisról.
És végső soron minden PCR-teszt pozitív lesz, ha a génduplikációs ciklusok (Ct-érték) elég magas számot érnek el.
Ez rendkívül végzetes lehet, ha a PCR-tesztet első vagy akár egyetlen diagnosztikai eljárásként használják, és a valódi okok máshol keresendők. Ezeket az okokat aztán teljesen figyelmen kívül lehet hagyni. Az eredmény: téves diagnózis. Helytelen kezelés. Az állat még betegebb lesz vagy akár el is pusztulhat.
A valóságban a hagyományos orvosi szemszögből nézve az állat nem egy bizonyos vírusfertőzésben szenved, hanem egyszerűen „beteg”.
Csakúgy, mint a kovidnál: A PCR-teszt helytelen használata és a következmények
Ezt legkésőbb a kovid-19 óta ismerjük, és tudjuk, hogy egy pozitív teszteredmény önmagában egyáltalán nem mond semmit egy potenciálisan halálos kimenetelű vírusfertőzésről. Ahol a tesztnek értelme volna, az az apasági vizsgálat, és még ott is csak akkor, ha helyesen használják.
Fontos megérteni, hogy a PCR-tesztet, ha egyáltalán elvégzik, csak a kórtörténet legvégén szabad elvégezni, miután minden más nyilvánvaló és valószínűsíthető betegséget kiváltó okot ellenőriztek.
A PCR-teszt mindig csak egyetlen, nagyon specifikus génszekvenciáról adhat információt. Ha ez a specifikus génszekvencia megtalálható egy mintában, az jelenthet akármit is, de akár semmit sem.
Egy konkrét génszekvencia kiválasztása több ezer génszekvencia közül, amelyre a mintát vizsgálják, tudatos szűrési és döntéshozatali folyamatot igényel. Az, hogy egy texasi tejgazdaság területén elpusztult vadmadarakat találtak, lehetett az oka annak, hogy az állatorvosok kifejezetten a H5N1 vírust keresték. Az eredményt ismerjük. H5N1-et találtak, mert H5N1-t akartak találni.
Ha tehát egy állatorvos vagy laboratórium egy beteg tejelő tehén vérmintájában pontosan ezt az egy génszekvenciát keresi, amely pontosan megfelel bizonyos globális gyógyszergyártók új, kísérleti madárinfluenza elleni vakcináinak, akkor ez definíció szerint nem lehet véletlen, hanem tudatos döntés.
És ez érdekes kérdéseket vet fel.
Mindenesetre az USA-ból származó hivatalos jelentésekben a mai napig nem találtam arra utaló jelet, hogy az érintett állatokon és a néhány tesztpozitív fejősteheneken bármilyen differenciáldiagnózist végeztek volna [Forrás: https://www.nejm.org/doi/full/10.1056/NEJMc2405371].
A következmény:
Az ismert és általában jól kezelhető szarvasmarha-ketózis hirtelen madárinfluenza-járvánnyá változott.
A vírusnak pontosan erre a változatára – persze pusztán véletlenül – már léteznek vadonatúj vakcinák, amelyeket az USA és az EU illetékes hatóságai már meg is rendeltek milliós nagyságrendben, és amelyeket hamarosan az adófizetőknek, azaz Önöknek és nekem kell majd kifizetnünk.
És történetesen az új vakcinák hatékonyságának bizonyítása már nem az antitestek kimutatásán alapul a vérben, hanem az úgynevezett vírusterhelésen, PCR-teszt segítségével.
Ha van egy új vakcinánk, amely bizonyos génszekvenciákhoz illeszkedik, akkor csak annyit kell tennünk, hogy gondoskodjunk róla, hogy az állatorvosok és a hatóságok pontosan ezt a génszekvenciát vizsgálják meg a megbetegedések és a kontakt személyek esetében.
Egy kis lobbizással és kitartással sikerülni fog.
De persze mindez csak egy rendkívül valószínűtlen összeesküvés-elmélet, nem igaz?
Nos, az, hogy hogyan jött létre az USA és az EU teljesen elkapkodott politikai döntése ezekről a több milliárd dolláros megrendelésekről, meglehetősen rejtélyes, hiszen emberről emberre történő átvitelt még nem észleltek, és a WHO eddig jelentéktelennek minősítette a járvány kitörését. Mindez valahogy furcsa.
Ugyanakkor a protagonisták, a járványt szuggerálók úgy tesznek, mintha a kovid-19 és a madárinfluenza lenne minden idők egyetlen – vagy legalábbis leggyakoribb – halálozási oka. Ami persze nem igaz.
Dr. Tedros (Adémon Antikrisztus) rendkívüli hatalma
A korábbi „alacsony kockázatú” besorolás azonban természetesen bármikor megváltozhat. Ez részben azért van így, mert a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR), amelyet Németország (és Magyarország is) is aláírt, előírja, hogy minden gyanús esetet jelenteni kell a WHO-nak, részben pedig azért, mert a WHO jelenlegi vezetőjének hatalmában áll bármikor világjárványt hirdetni, akár egy átmulatott éjszaka vagy például a gyógyszeripari lobbistákkal eltöltött kellemes találkozó után.
Kételkedik ebben Ön, kedves olvasó? Pontosan ez történt a majomhimlővel 2023-ban, amikor Tedros, a WHO vezetője majomhimlő-járványt hirdetett, még saját szakértői tanácsa többségének szavazata ellenére is.
Ez egyébként – persze csak véletlenül – egy héttel a WHO éves globális közgyűlése előtt történt, ahol az egyik megvitatott téma a WHO költségvetésének megemelése volt. [lásd a 134. sz. vakcinajelentést, 77. o. ]
Egyébként ugyanaz az amerikai hatóság, amelyik már megrendelte az USA számára az új madárinfluenza elleni vakcinákat, már 2023-ban nagy megrendelést adott le a majomhimlő elleni vakcinára, mindössze két nappal azután, hogy ismertté vált a majomhimlő első állítólagos emberi megbetegedése.
Mit tud tehát a hatóság, amit a nyilvánosság nem?
Tedros most már a világ talán legbefolyásosabb emberének tekinthető. Hiszen az ő kizárólagos döntése alapján, amelyet nyilvánvalóan senki előtt nem kell megindokolnia, bármikor elindíthatja a lezárások és kötelező védőoltások újabb hullámát, úgy globálisan, mint az egyes nemzetek vonatkozásában.
Bárki, aki kritizálja Dr. Tedrost és a WHO-t, az saját országát sodorhatja veszélybe.
Erre ügyeljen minden szarvasmarhatartó
Bizonyára emlékszünk még a 2007-es kéknyelvbetegség-hisztériára, amelyet szintén egy új PCR-teszt bevezetése okozott, amely számtalan egészséges állatot vírusterjesztőnek nyilvánított, aminek következtében egész állományokat kellett levágni és elégetni. Talán az Önök farmja ezt akkoriban kis szerencsével túlélte.
Mindez megismétlődhet 2024-ben, ha a H5N1 teszt hisztéria átterjed Németországra, Magyarországra. Ezúttal ez az Ön vállalkozásának végleges tönkretételét jelentheti.
Tehát ellenőrizze, hogy állatorvosa barátja vagy (fizetett) ellensége Önnek. Mindenképpen kerülje el a PCR-teszteket állatain és saját magán is. Ha ez nem kerülhető el, akkor udvariasan, de határozottan ragaszkodjon ahhoz, hogy a PCR-t csak megfelelő differenciáldiagnózis után végezzék el, és hogy a betegség alternatív okait is dokumentálja az állatorvos! Ez vészhelyzetben megmentheti a vállalkozását!
Ettől eltekintve nagyon örülnék visszajelzéseknek, főleg gyakorlati tapasztalatoknak!
Forrás: Vogelgrippe 2024: Altbekannte Rinderkrankheit mit neuem Etikett? (impfkritik.de)
Közzétevő: Az itt leírtakkal kapcsolatban kíváncsian várjuk Rusvai Miklós virológus és állatorvos állásfoglalását. Szerinte az oltás 80 %-os hatásfokú, amit nem tudjuk, hogyan állapított meg, hiszen ugyanabban az Infostart-cikkben jelenti ki:
„az emberről emberre terjedő változat még nem alakult ki, de ez bármelyik napon, bármelyik órában bekövetkezhet.”
2024. június
Közzéteszi:
Király József
