Német főorvos: A legnagyobb hiba a korona elleni harcban

Honlapunkon korábban idéztünk néhány írást (itt és itt), melyek kérdéseket vetnek fel a lélegeztetőgépes kezeléssel kapcsolatban. A Focus cikke, melyet kivonatosan ismertetünk, ezt erősíti meg.
A német hírmagazin részletesen beszámol Thomas Voshaar tüdőgyógyász sikeres kezelési módjáról, amely amennyire csak lehet, kerüli a mesterséges lélegeztetést.Thomas Voshaar, a Moersi Bethania kórház tüdőrészlegének főorvosa: A korona elleni harcban a legnagyobb hiba a korai mesterséges lélegeztetés
Jelenleg több mint 5000 Covid-beteget ápolnak a német kórházak intenzív osztályain. Több mint a felénél alkalmazzák a mesterséges lélegeztetést.
Thomas Voshaar tüdőgyógyász szerint ez veszélyes, indokolatlan, és hozzájárul a kórházi kapacitások túlterheléséhez.
A Moersi Bethania kórház főorvosa szerint azonban a lélegeztetés sok esetben nemcsak hogy fölösleges, hanem kontraproduktív. Dr. Voshaarra már az első hullám idején felfigyelt a közvélemény korona-pácienseinek többlépcsős kezelési koncepciójával, melynek fő eleme a nem invazív lélegeztetés (non-invasive ventilation). A „Moersi modellnek” nevezett eljárásra Jens Spahn egészségügyi miniszter is fölfigyelt, és a helyszínen gyűjtött róla tapasztalatokat.Az intubáció erősen megnöveli a mortalitást
„Tény, hogy Németországban túl gyorsan rátesszük a betegeket a lélegeztetőgépre“, mondja Dr. Voshaar. „A mesterséges lélegeztetés ugyan egy fontos életmentő intézkedés súlyos esetekben, de sok Covid-betegnél semmi nem indokolja alkalmazását.”
És ami még súlyosabb: Az intubálás erősen megemeli a kezeltek mortalitását. „A lélegeztetőgépre tett Covid-betegek 50 %-a meghal. „És ez jelzi, hogy más utat kell keresnünk a kezelésben.” – figyelmeztet a tüdőgyógyász.Három nap után erősen megnövekszik a komplikációk kockázata
„A már eleve legyengült tüdőt károsíthatják a nyomó- és nyíróerők, valamint a magas oxigénkoncentrációk.“ – magyarázza a főorvos. „A tüdő sem az egyiket, sem a másikat nem szereti. De minél rosszabbul dolgozik, annál nagyobb nyomásra és annál magasabb oxigénkoncentrációra van szüksége, hogy ellássa a sejteket oxigénnel. Ördögi kör. Három nap után exponenciálisan megnövekszik a komplikációk kockázata.
Ehhez jön még, hogy az invazív kezelés idejére a betegeket mesterséges kómába kell vinnünk. És éppen az idősebbek azok, akik nehezen tolerálják a hosszabb ideig tartó altatást. A következmények izomsorvadás, keringési zavarok, szellemi zavartság lehetnek.”

Az invazív lélegeztetés meghosszabbítja a tartózkodást az intenzív osztályon
Még egy fontos tényezőre hívja fel Dr. Voshaar a figyelmet. Az intubáció meghosszabbítja a tartózkodást az intenzív osztályon és így lefoglalja a kapacitásokat. Az intubáltak átlagban három hétig maradnak az intenzív osztályon. Aki túléli a kezelést, még az is hetekig marad kórházban.
„A helyzet tarthatatlan. Milliárdokba kerül a lezárás (lockdown), amelynek azt kellene megakadályoznia, hogy túlterheltek legyenek az intenzív osztályok, miközben olyan kezelést alkalmazunk, amely közrejátszik a betegek értelmetlen halálában, ráadásul leköti az intenzív osztályokat? Ennek így semmi értelme.” – mondja a főorvos.

Voshaar: A túl korai intubálás a pandémia elleni harc egyik legnagyobb hibája
A pandémia kezdetekor Voshaar kezdeményezését az invazív lélegeztetésnek csak abszolút szükséghelyzetben történő alkalmazására meg nem értéssel fogadták kollégái.
„A kínai modellt követtük, amely azt az üzenetet hordozta, hogy sokan meghalnak, ha túl későn intubálunk. És ez ahhoz vezetett, hogy túl korán alkalmaztuk a gépi lélegeztetést. A korai lélegeztetés a súlyos koronabetegek kezelésének legfontosabb eleme lett. De ez lett a pandémia elleni harc legnagyobb hibája. Ez vezetett az olasz, spanyol és francia kórházak magas halálozási adataihoz.” – tekint vissza Dr. Voshaar.
Az első hullám idején sokan felfigyeltek a lélegeztetőgépes kezelés magas halálozási adataira. New Yorkban ez a 80 %-ot is meghaladta, de az USA többi területeire is jellemzőek voltak a magas halálozási adatok.

Magas színvonal a betegek nem invazív lélegeztetésében Németországban
Időközben több klinika és kórház átállt a koronabetegek nem invazív lélegeztetésére.
„Komoly tapasztalatokkal rendelkezünk az intubáció nélküli lélegeztetés alkalmazásában, pontosan a súlyos tüdőgyulladásoknál és az abból eredő légzési elégtelenségnél.“ – magyarázza Voshaar, aki már a kilencvenes években is ezen a területen kutatott. „Akkori tapasztalatainkra alapozva már márciusban kifejlesztettük hazai és külföldi kollégáinkkal együtt a súlyosan beteg koronapáciensek kezelési koncepcióját.“

[Itt az orvosi részletektől eltekintünk. Akit hozzátartozója vagy saját maga számára érdekel, az eredeti írásban megtalálja, és ha nem is tud németül, a google vagy egyéb fordítóval le tudja fordítani magának.]

Dr. Voshaar: Hibás az intubálás 90 % alatti oxigéntelítettségnél
„90 % alatti oxigéntelítettség gyakran előfordul tüdőgyulladás esetében. Az emberi test számára az alacsony oxigéntelítettség ugyanaz, mint az anémia, azaz a vérhiány. De az anémia esetében sem reagálunk pánikszerűen.” – mondja Dr. Voshaar.

A kórházi tartózkodási idő a felére csökken
„Aki légzőmaszkot kap, azt naponta több órán keresztül vagy folyamatosan viselnie kell. De betegeink átlagban a tünetek fellépésétől számítva 6-12 napon belül elhagyhatják a kórházat. Tehát a kórházi tartózkodási idő a felére csökken. Mert az invazív lélegeztetéssel ellentétben betegeink önállóan lélegeznek, nem helyezik őket mesterséges kómába, lehet velük kommunikálni és nem kell őket mesterségesen táplálni.
Így sokkal kevésbé kockázatos ez a fajta lélegeztetés. – mondja Dr. Voshaar. A felügyeletnek természetesen maradnia kell. Folyamatosan figyelnünk kell, nem merül-e ki a beteg a lélegzés során.
Az osztályt az ilyen módon kezelt betegek részére úgy rendezték be a Moersi kórházban, hogy a személyzet kamerán figyelheti a betegeket, akikkel házi telefonrendszeren keresztül is beszélhetnek. Így csökkentik a fertőzésveszélyt a személyzet számára.

Alacsony halálozási arány
A pandémia kezdete óta a Moersi kórházban 250 beteget kezeltek, és csak 15-en haltak meg közülük. Ez 5,5 %-os halálozási aránynak felel meg. Evvel szemben a német kórházakban a Covid-betegek halálozási aránya 22 % az összes korosztályt és súlyossági fokot is figyelembe véve.
Természetesen vannak esetek, amikor elkerülhetetlen a gépi lélegeztetés. De ez nem ingatja meg Voshaar meggyőződését, hogy a német kórházakban alkalmazott túl korai intubálás nem a beteg érdekeit szolgálja.
„Alapelvünk itt a Moersi kórházban: Intubálás amilyen későn csak lehet, vagy egyáltalán nem.” – mondja Dr. Voshaar.

Közzétevő megjegyzése: Mivel semmi tapasztalatom nincs a magyarországi helyzetről, nem tudok állást foglalni, hogyan viszonyul a magyar tüdőgyógyász társadalom a kérdéshez. Nem sok jóra enged azonban következtetni a médiában a lélegeztetőgépes kezelések ultimatív gyógymódként való beállítása, a kezelések növekedésének diadalittas közlése időről időre. Mely számok után néhány nappal azokat követik a Covid-halottak közölt számai.
Talán, ha az oltási propaganda mellett erre is fordítanának egy kis figyelmet a médiában naponta megszólaló orvosaink, bizonyára hasznára válna betegeinknek.

2020 december

A Focus írását ismerteti: Király József